Felzabálja a műanyagot ez a baktérium, s nem hiszed el, hogy mit készít belőle

Az Edinburgh-i Egyetem kutatói új módszerrel kísérleteznek, melynek eredményeként megoldást találhatnak a műanyagproblémára és még a gyógyszergyártást is segíthetik. A somogyi szakértő szerint korai még az öröm, de legalább haladunk valamerre. 

Somogyi szakértő: nincs még itt az ideje a pezsgőbontásnak

Az angol kutatók kólibaktérium átprogramozásával igyekeznek a PET-palackokat fájdalomcsillapító hatású paracetamollá alakítani. A gyógyszergyártás fontos alapanyagát is energiaigényes eljárással és – ahogy a műanyagokat – nyersolajból állítják elő. Ezzel a módszerrel azonban egyszerre két legyet üthetne az emberiség egy csapásra. A külföldi szakportálokon is publikált eljárás nem tart évekig, vagy évtizedekig, mint a műanyagok lebomlása, mindössze 24 órát vesz igénybe. 

Dávid János, kaposvári egyetemi docens szerint a hurráoptimizmus ez esetben nem annyira indokolt. – A hétköznapi ember azt hiszi, hogy a műanyag egyféle anyag, de ez nem így van. Roppant sokféle van és sokféleképpen keletkeznek. Ezért, habár örömteli, hogy vannak törekvések a műanyagprobléma megoldására, de nem létezik jelenleg univerzális megoldás erre. A sokféle műanyagot különböző módszerrel kell kezelni. Vannak élő szervezetek, amelyek képesek bontani némelyik műanyagot, ezek nem csak baktériumok, hanem például az ászkarákok egy része is képes erre, mondta a somogyi szakértő. 

– A műanyagokban vannak kémiai kötések, amelyeket fel lehet használni energianyerésre, és van benne szén, amit szénforrásként hasznosítanak az élőlények. A baktériumok jókora része a természetben is előfordul, a kutatók sokféleképpen kísérleteznek, hogy a műanyagok 100 éve velünk lévő problémáját orvosolják, magyarázta a folyamat metódusát a kaposvári szakértő. 

– A műanyagok nagyon sokfélék és már az előállításuk is roppant környezetszennyező tevékenység, hívta fel a figyelmet Dávid János. Kiemelte: a gond ezekkel az anyagokkal az, hogy általában rövid ideig használjuk őket, nagy mennyiségben termelődnek és nehezen bomlanak le. A műanyagok legnagyobb része kőolajból készül, amelyhez adalékanyagok kerülnek, ez utóbbiak egy része az egészségre kedvezőtlen. Azt már egy ideje tudjuk, hogy a mikroműanyagok a szervezetbe jutva károsak és elősegítik a rákos sejtek burjánzását, valamint a bélcsatornában lévő gyulladások kialakulását. 

– Nagy kérdés, hogy a lebontási folyamat végén milyen anyag keletkezik a műanyagból. Le tudják-e bontani teljesen a baktériumok, vagy csak darabolják, apró szemcséket alakítanak ki, tette fel a jogos kérdést a szakértő. Az ilyen célra alkalmazott élő vegyületek általában ugyanis a feldarabolt műanyagokat jó esetben tovább bontják, de nem feltétlenül van ez mindig így. 

A biotechnológia lesz a megoldás, de többféle módszer szükséges a különböző műanyagtípusok ártalmatlanítására, tette hozzá.”