szerkeszto 
„Az elszabaduló energiaárak, a megugró infláció, az elhúzódó háború, az Oroszország elleni elhibázott szankciós politika miatt nehéz idők várnak az uniós polgárokra. A szankciók nem hozzák el a békét Ukrajnában, nekünk viszont jobban fájnak, mint az oroszoknak.
Orbán Viktor miniszterelnök a múlt pénteki rádiós interjúban úgy fogalmazott: ha Brüsszel nem változtat politikáján, akkor októbertől háborús gazdasági helyzettel kell számolni.
A miniszterelnök elmondta: emlékszik „az Európai Tanács azon üléseire, amelyeken nagy mellénnyel arról beszéltek európai politikusok, hogy az orosz energiafüggőség kérdését meg lehet oldani. A magyar álláspont az volt, hogy ezt nem tudjuk ilyen gyorsan megoldani, és nekünk lett igazunk”.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen pár napja egy spanyol lapinterjúban azt már elismerte, hogy az energiaválság miatt Európának a legrosszabbra kell készülnie, ám azt nem látja, hogy ennek a helyzetnek az egyik fő okozója az általa vezetett Európai Bizottság, és továbbra is kitart az Oroszország elleni szankciók fenntartása mellett.
Úgy véli, hogy a gázfogyasztás visszafogására irányuló európai vészhelyzeti terv segíteni fog a téli ellátási szükségleteink kielégítésében. De mások ezt másként látják.
A kilátások annyira súlyosak, hogy az Európa gazdasági motorjaként számontartott Németország és a hozzá szorosan kapcsolódó tagállamok tartós recesszióba süllyedhetnek. A német hatóságok már készültségben vannak, és figyelmeztettek a lehetséges ipari és gazdasági összeomlásra, ha nem sikerül rendezni minél előbb az ország energiaellátását.
Kihirdették a földgázellátási válsághelyzet második, riasztási fokozatát az Oroszországból érkező szállítások jelentős csökkenése miatt. Ez lehetővé teszi a szolgáltatók számára az áremelkedés azonnali áthárítását a fogyasztókra. A harmadik fázis során pedig már vészhelyzet lenne és fogyasztókat kapcsolnának le a rendszerről. Németországban a legnagyobb bérbeadó cég már legalább félmillió lakásban korlátozta a gázszolgáltatást. A lakosságot fokozatosan spórlásra ösztönzik különböző javaslatokkal, hogy ritkábban zuhanyozzanak, mosás helyett inkább szellőztessék a ruhákat, stb. Teljes iparágakat – mint az alumínium-, az üveg- vagy a vegyipar – fenyeget összeomlás, például a 346 ezer embert alkalmazó vegyipart, amely a harmadik legnagyobb iparág, számos más iparág is épül rá. A német szakszervezetek állásfoglalása szerint abban az esetben, ha szigorú lesz a gázkorlátozás, akár 6,5 millió munkahely is veszélybe kerülhet az országban. A német ipar összeomlása magával ránthatja az egész kontinenst és az euróövezetet is.”
Címlap fotó: ripost.hu
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
