Kós Zoltán 
Végkielégítés csak akkor jár, ha a munkáltató mond fel, vagy akkor is, ha a munkavállaló teszi ezt? Forrás: https://behaviour.hu/
„Ha megszűnik a munkaviszony
Amíg az embernek van munkája, és a felmondása sincs kilátásban, addig nem nagyon foglalkozik azzal, ha megszűnik a munkaviszonya, jár-e neki végkielégítés. Mekkora ennek az összege öt, tíz vagy húsz éves munkaviszony után? Olvasóink közül többen is kérdezték: kinek jár végkielégítés?
Mennyi végkielégítést kell fizetnie a munkáltatónak a dolgozó elbocsátásakor? Mitől függ ennek a mértéke a törvény szerint? Kell-e adózni a végkielégítés után?
Végkielégítésnél nem mindegy, mivel indokolja a munkáltató a felmondást
A végkielégítésre való jogosultság szempontjából nem mindegy, hogy a munkaviszony milyen módon szűnik meg, vagyis a munkáltató mivel indokolja azt. Nem jogosult ugyanis végkielégítésre a dolgozó, ha a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy nem egészségi okkal összefüggő képessége – tájékoztatta lapunka dr. Gáll Ferenc szekszárdi ügyvéd.
Végkielégítés nagyon sok esetben jár a dolgozónak
1. Ha a munkáltató úgynevezett minőségi cserét hajt végre az adott munkakörben, például magasabb képesítéssel vagy nagyobb gyakorlattal rendelkező dolgozót kíván felvenni az elbocsátott munkavállaló helyett, akkor is jár a végkielégítés.
2. A munkáltató köteles végkielégítést fizetni akkor is, ha a munkaviszony megszűnésének oka, hogy a munkáltató jogutód nélkül megszűnik. Például, ha végelszámolással szűnik meg a munkáltató. A munkavállaló jogosult a végkielégítésre, ha a munkáltató jogellenesen szüntette meg a munkaviszonyt. Például azonnali hatályú felmondása vagy a munkavállaló képességére alapított felmondása jogellenes volt.
3. Abban az esetben is jár a végkielégítés, ha a munkáltató azon gazdasági egységét, ahol a munkavállalót alkalmazzák, olyan szervezet veszi át, amely nem tartozik a Munka Törvénykönyve alá. Például, ha az átadás után a munkavállaló már más jogviszonyban dolgozik tovább.
Nem jogosult a munkavállaló végkielégítésre: ha a munkáltató általi felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy nem egészségi okkal összefüggő képessége, ha a munkavállaló szünteti meg felmondással a munkaviszonyát, ha a munkáltató közölt azonnali hatályú felmondást, ha a dolgozó a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül.
A végkielégítésre jogosító idő és a végkielégítés összege
A végkielégítés összege a munkaviszony időtartamától függ. Minimum 3 év munkaviszony esetén 1 havi távolléti díj összege, legalább 5 év esetén 2 havi távolléti díj összege, legalább 10 év esetén 3 havi távolléti díj összege, minimum 15 év esetén 4 havi távolléti díj összege, legalább 20 év esetén 5 havi távolléti díj összege, legalább 25 év esetén 6 havi távolléti díj összege jár.
Nem a munkaviszonyban töltött összes idő számít bele a végkielégítésre jogosító időbe.
Van, ami nem számít bele a végkielégítésre jogosító időbe
Főszabály szerint a végkielégítés szempontjából nem lehet figyelembe venni azt a 30 napot meghaladó egybefüggő időtartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg. Így nem számít bele a végkielégítésre jogosító időbe például a 30 napot meghaladó egybefüggő táppénz időtartama. Bele kell viszont számítani a szülési szabadság, a szülői szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (gyes) idejét. Szintén figyelembe kell venni az önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság 3 hónapot meg nem haladó tartamát.
A végkielégítés – a munkaviszony megszűnésének módjától függetlenül – minden esetben az adó- és járulékkötelezettségek alá esik, így a bruttó összeg nem egyezik meg a ténylegesen kifizetett nettó összeggel.”
Eredeti írás: MAUTHNER ILONA
About the Author
