Brutális a szárazság Somogyban: szenvednek, sorban száradnak ki a fák

Az éghajlatváltozás egyre súlyosabban érinti a mezőgazdaságot, és különösen a gyümölcstermesztést, ahol az aszály egyre nagyobb kihívást jelent. A vízhiány nemcsak a termés mennyiségét és minőségét rontja, hanem hosszú távon a gyümölcsösök fennmaradását is veszélyezteti. Ez a somogyi kajsziültetvényeken is meglátszik. 

Különösen nagy a gond az öntözetlen ültetvényeken a meggyszemek elaprósodtak, de a kajszi is megsínyli az aszályt. – A mi területünkön ugyan itt van az öntözőrendszer, de évek óta csak ígéreteket kapunk és a mai napig nem működik, mondta Szabó Zoltán, a siófoki Sió Fruit Family Kft. tulajdonosa. Hozzátette: ugyan az agrárminiszter bejelentette a rendszer újraindítását, de erre mindmáig nem került sor. A közbszerzést sem írták ki, talán hamarosan megteszik, de addig sorban száradnak el a fák. – Vannak, akik kétezer literes tartályokban hordják ki a vizet a fákhoz. Én megértem, hogy a szántóföldi növénytermesztésben is nagy gondokat okoz a szárazság, de a mi esetünkben több tíz év alatt létrehozott ültetvényeket tizedel az aszály, ezeket a károkat nem lehet egy év alatt pótolni, mint a búza vagy kukorica esetében, fogalmazott a siófoki termelő. 

Kellene a víz a kajszinak

Szabó Zoltán nem érti, miért nem lehet a balatoni öntözőrendszer felújítása kiemelt állami beruházás, amikor ennyire égető kérdés az öntözés. Ezen a vidéken meg lehetne oldani a gazdák gondját, ha lenne vízpótlás, de Somogyban vannak helyek, ahol az öntözés még támogatással is annyira költséges, hogy csak esőért imádkozhatnak. – A fa talán nem szárad el, csak amelyik beteg, de nem érlel rendesen: nem nő a barack, ugyan besárgul, de lepotyog. Így próbál a fa szabadulni tőle, hogy energiát spóroljon a túlélésre, mondta Mózer Gyula hácsi termelő. Az ő ültetvényük dombtetőn van, így oda olyan mennyiségű víz kell, amit nem bírnának megfizetni. – Az kellene, hogy essen az eső, de nem jön csapadék már hosszú ideje, tette hozzá a termelő, akinél most is szedik a sárgabarackot. A termés ugyan szép, sárga, de nincs méret. Inkább apró vagy közepes a leszedett kajszi, ami pedig leesik az megütődik és csak cefreminőségű, tette hozzá. 

A balatonvilágosi Gyümölcsért Kft.-nél van saját öntözőrendszer, ami működik is, de a fák nem veszik fel a vizet, annyira páramentes az időjárás. – Az öntözés 35 fok felett és ennyire páramentes körülmények között nem vezet sikerre, mondta Borsos Gergely, kertvezető. Hozzátette: mikroöntözést alkalmaznak, külső csepegtetéssel a hatvan hektáros területen, de a légköri aszály miatt nem veszi fel a növény. Ez amiatt van, hogy a levél nem lélegzik, így a vizet sem szívja fel. – Az is gondot jelent, hogy fejleszteni kellene még a rendszerünket, mert sokszor nem jön elegendő víz az öntözéshez, tette hozzá Borsos Gergely. 

Hosszútávon rombol az aszály 

Az aszály nem csupán az adott év termését befolyásolja, hanem komoly hatással van a következő évi kilátásokra is. A víz-stressz alatt álló fák rügydifferenciálódása elégtelen lehet, ami kevesebb virágot és ezáltal kevesebb termést eredményez a következő szezonban. Ráadásul a legyengült fák sokkal érzékenyebbek a téli fagyokra, ami tovább ronthatja a helyzetet.

• Az aszály a gyümölcsfák számára komoly problémát jelent, különösen a fiatal, frissen ültetett példányok esetében. A vízhiány miatt a gyökerek nem jutnak elegendő vízhez, ami lassítja a növekedést, károsítja a leveleket, csökkenti a gyümölcsképződést, pusztuláshoz vezethet. „