Somogyban is népszerű a diákmunka Fotóillusztráció: Karnok Csaba
„Sokan mondják, hogy a munka nemesít, és természetesen sokan vonják ezt kétségbe, leginkább azzal példálózva, hogy a régi világban a „legnemesebbek” egyáltalán nem végeztek munkát. Vagy legalábbis olyan tevékenységet, amit akkor annak hívtak. Bárhogy is forgatom a szót, az biztosnak tűnik, hogy a munka élhetővé teszi az életet, jobbá teszi az embert, azaz a munka tartalmat ad az emberi létnek.
Ez akkor is így van, ha a kezdetek kezdetén bizony az emberek szó szerint az életükért, az életben maradásért dolgoztak. Gyűjtögettek, vadásztak, azaz ettek, ha volt mit. Azóta persze sok víz lefolyt a munka széles, háborgó, némelykor csordogáló folyóján, a munkavégzés lényege nem nagyon változott akkor sem, ha az élethez szükséges anyagiak forrása jelentősen kiszélesedett.
Különös vetületet kap ez például a mai diákmunkával kapcsolatban. Somogyban a diákmunkát keresők általában céljaik gyorsabb eléréséhez keresnek bevételt. Van, aki motorra vagy mobilra gyűjt, míg mások éppen egy emlékezetes nyaralást szeretnének anyagilag megalapozni. Annak idején nekünk azt mondták, hogy a közvetlen céljaink elérése mellett a diákmunka nemcsak egy kiváló lehetőség a pénzkeresetre, hanem egy befektetés is a jövőbe. Persze az csak később derült ki, mint ahogy az is, hogy egy-egy ilyen munka után mennyivel javultak a kommunikációs és együttműködési készségeink, mennyivel könnyebb volt csapatban játszani.
A korai munkatapasztalat sokat ér
Tudjuk jól, minden más lett! Felgyorsult, összetettebb és ellentmondásosabb lett a világ, ám az továbbra sem változott, hogy a pénzért – a legtöbbeknek – keményen meg kell dolgozni. Aki ebben korábban tapasztalatot szerez, az, ha úgy tetszik, versenyelőnybe kerül a munkaerőpiacon. Balatoni vállalkozó barátaim szerint a visszatérő diákmunkások esetében jól megfigyelhető, hogy egy-két szezon után már nem szórják a keresetüket a fiatalok, hanem igyekeznek azt beosztani. S az is jól látható, hogyan változik a motiváció, s teljesedik ki az önismeret. Ez még azoknál is így van, akiket – úgymond – „büntetésből” küldött el a családjuk dolgozni.
Bár ez utóbbiaknak nem biztos, hogy eszébe jut: a korai munkatapasztalat aranyat ér, amikor pályázni kell majd egy állásra! „
Eredeti írás: LENGYEL JÁNOS
