A Balatonnak gyógyító ereje van – már a forradalmár doki is megmondta

Báró Korányi Frigyes (1828-1913) orvosprofesszor, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a tuberkulózis hazai gyógyítója hosszú és tartalmas életet tudhatott már maga mögött, amikor a Balaton vidékére került. Fiatalon, huszonévesen csatlakozott a magyar forradalomhoz, a márciusi ifjakhoz, majd nemzetőrként, végül honvédorvosként szolgált a szabadságharcban. A szabadságharcban való részvételért felségárulás vádjával Pestről, Bécsből Nagykállóra, egykori szülővárosába száműzték. Ahogy egykori nagy szabadságharcosaink, ő sem adta fel: Nagykállón kórházat alapított, majd Szabolcs vármegye főorvosa lett. A közelgő kiegyezés és enyhülés hatására már visszaköltözhetett Pest-Budára és itt folytatta küldetéses orvosi munkáját, később a budapesti egyetem magántanára lett. Oktatói és orvoslói munkája mellett a magyar közegészségügy megalapozója, de a magyar belgyógyászat egyik úttörője lett. Tervei alapján épült meg a fővárosi belklinika, ahol világviszonylatban elsőként kezdődtek meg a laboratóriumi és röntgenvizsgálatok. Fő kutatási területének számított a mellkasi betegségek gyógyítása, a tuberkulózis elleni küzdelem.  

Korányi Frigyes egyből beleszeretett a Balatonba 

Balatonföldvárra úgy került, hogy a körőshegyi Széchényiek orvosaként szinte beleszeretett a Balatonba és azon korabeli orvosok közé tartozott, akik úgy vélték, a Balaton vize gyógyerőjű. Ezen feltételezésével győzte meg a Széchényieket a fürdőtelep alapításának szükségességéről, a szép parkosításról. A korszak elismert tüdőgyógyászaként hitte és vallotta: a Balaton egy klimatikus gyógyhely, amely kifejezetten jó hatással van a tüdőpanaszoktól szenvedőkre. Több írásában is a Balaton mellett szólalt fel:

Korányi Frigyes Egy séta a Balaton partján (1888) című írásában hitet tett a Balaton mellett és a vidék fásításában látta a tovább fejlődés lehetőségét. Ahogy Balaton-szerető orvos kortársai – Thanhoffer Lajos, Szaplonczay Manó –, ő is példával kívánt előljárni és villát építtetett Földváron. 

Tulajdonképpen ez nem is villa, hanem egy kis várszervű, neoromán kastély, amely 1896-ban Bobula János neves építész tervei alapján készült el. A villában nemcsak az idősebb Korányi, hanem fia, a modern veseélettan és vesekórtan képviselője, Korányi Sándor (1866-1944) is több nyarat töltött. Korányi Frigyes egykori nyári lakhelyét 1945 után államosították, majd minisztériumi üdülő lett. 

• Végül a ház magántulajdonba került és visszanyerte régi méltóságát, falán emléktábla jelzi egykori neves tulajdonosának emlékét. 
• Nagykállón, szülőhelyén emlékház mutatja be életét, iskola, kórház és még kisbolygó is viseli nevét.
• Balatonföldvár őrzi és életben tartja a világhírű orvosprofesszor szellemi örökségét, akinek kiemelkedő szerep jutott Balatonföldvár fürdőtelepi fejlődésében.”