Kemény bírságra kell számítanod, ha pult alól adod el a gyümölcsöt

Szigorúan ellenőrzi a NAV a határvonalat alkalmi árus és gazdasági tevékenység között. Az alkalmi árusoknak nagy könnyedség a kedvezményes adózási lehetőség, azonban ha annak szabályait nem tartja be valaki, könnyen még akár millió forintos bírsággal is számolnia kell. Öntsük tiszta vizet a pohárba: mennyi az annyi és hol lehet árulni?

A Nemzeti Adó-és Vámhivatal tájékoztatása alapján a saját termelésű zöldség, gyümölcs értékesítése évi 600 ezer forintig adómentes, amennyiben az alkalomszerű, nem üzletszerű értékesítésként történik. Ilyen esetben nem kell adószám, számla vagy áfabevallás – és jövedelmet sem kell megállapítani. Ez leginkább azokra vonatkozik, akiknél kicsit túlkap a tök, több terem az uborkából a tervezetnél, s már a tizedi szomszédnak sem lehet elajándékozni, mert annak is a fülén jön ki. 

Így kerülheted el a bírságot

A NAV felhívja rá a figyelmet, ha az értékesítés rendszeressé válik, üzletszerűnek minősül, ami már gazdasági tevékenységnek számít – ebben az esetben adószám kiváltása kötelező, valamint számla- vagy nyugtaadás is, és áfabevallási kötelezettség is keletkezik.

Magyarországon az őstermelőkre külön adózási szabályok vonatkoznak, amelyeket az adózás egyszerűsítése és az agrártevékenység támogatása érdekében alakítottak ki. Az őstermelői státuszt kizárólag természetes személyek szerezhetik meg, akik a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) nyilvántartásába be vannak jegyezve, és saját nevükben, saját kockázatukra folytatnak mezőgazdasági tevékenységet. Az őstermelők adózása alapvetően attól függ, hogy milyen mértékű bevételt érnek el, illetve milyen adózási formát választanak.

Ezért viszont jár a büntetés

A Nemzeti Adó és Vámhivatal munkatársai a nyári időszakban még komolyabban odafigyelnek az értékesítések törvényességére. A legtöbb esetben – amennyiben szándékos szabályszegésről van szó – adószám nélküli üzletszerű árusítás történik, a mulasztási bírság akár 1 millió forint is lehet. Számla- vagy nyugtaadás elmulasztásáért további 2 millió forintos bírságot is kiszabhatnak az adóellenőrök.

– Úgy gondolom ma Magyarországon különösen az őstermelők különösen kiszolgáltatottak az adminisztratív hibáknak, ezért gyakran szembesülnek bírságokkal, amelyek elsősorban a be nem nyújtott nyilatkozatokból, elmaradt adóbevallásokból, hibás nyilvántartásokból vagy az adószabályok félreértelmezéséből erednek. Az egyik legtipikusabb probléma az, hogy az őstermelők nem jelentik be időben az adózási forma választását, például az átalányadózást. Ha valaki nem nyilatkozik év elején az átalányadózásról, akkor automatikusan a tételes költségelszámolás szerint kell adóznia, ami sokkal bonyolultabb adminisztrációval és esetenként jóval magasabb adófizetési kötelezettséggel jár – mondta el Tóth Ágoston, somogyi könyvelő. 

– Szintén gyakori hiba az, ha az őstermelő nem vezeti megfelelően a bevételi nyilvántartását, vagy nem őrzi meg a számlákat, bizonylatokat. A NAV ellenőrzés során ezek hiányát súlyos jogsértésként értékeli, ami nemcsak mulasztási bírságot vonhat maga után (akár 500 000 forintig terjedhet), hanem becsléssel történő jövedelemmegállapítást is eredményezhet, amelyből következhet további adóhiány, adóbírság (a hiány 50%-áig) és késedelmi pótlék is – tette hozzá a könyvelő.”