Óránként 250 ezer kilométeres sebességgel száguld felénk egy minden eddiginél nagyobb üstökös

Július elsején, kedden a NASA ATLAS nevű aszteroidafigyelő rendszere egy addig ismeretlen égitestet észlelt Chile egyik teleszkópjával. Miután a csillagászok rekonstruálták pályáját, világossá vált: a 3I/Atlas nevet kapó objektum a csillagközi térből, a Nyilas és a Kígyó csillagkép irányából érkezett. Ez az üstökös mindössze a harmadik ilyen ismert látogató a Naprendszer történetében, azok közül is a második, ami üstökös. A 2017-ben felfedezett Oumuamua elnyúlt, titokzatos formájával még az idegen űrhajó lehetőségét is felvetette – bár ezt végül kizárták. 2019-ben a 2I/Borisov tűnt fel a Krím-félszigeten, és szokatlan összetételű, kékes csóvája alapján szintén nem földi eredetű volt. E mostani objektum nagyjából 250 ezer km/óra sebességgel halad.

– A Naptól távol körülbelül 60 km/másodperc sebességgel haladt, a Naprendszer belső részein áthaladva – ősszel, télen és jövő tavasszal akár 70 km/másodperc sebességre is felgyorsul. Ez utóbbi hétköznapi mértékegységekre átváltva 250 ezer km/óra sebességnek felel meg – részletezte Mosoni László, a Zselici Csillagpark vezetője.

Az üstökös nem véletlenül kapta ezt a nevet. – Ezt az üstököst, tavaly ősszel szabad szemmel is megfigyelhetőhöz hasonlóan az ATLAS távcsőhálózat chilei állomásán fedezték fel. További két távcső Hawaiin, egy Dél-Afrikában és egy a Kanári-szigeteken keresi az égen a Földet esetleg veszélyeztető, megcélzó kisbolygókat és üstökösöket. Az ATLAS név is erre utal: Asteroid Terrestrial-impact Last Alert System, vagyis ez egy a Földbe csapódó kisbolygókra figyelmeztető rendszer. Nem tudhatjuk pontosan, hogy melyik csillag körül keringett, mielőtt csillagközi útjára indult. Annyi tűnik csak bizonyosnak, hogy galaxisunk, a Tejútrendszer korongjában keletkezett, ahol a mi Naprendszerünk is található. Sok százezer, millió éve úton lehet már, és közben akár más csillagok közelében is elhaladhatott. Ezek viszont gravitációs vonzásukkal módosíthatták pályáját.

Messziről jött üstökös

A csillagászati küldetések jelenleg nem tudják utolérni a 3I/Atlas-t, így közvetlen vizsgálatára nem lesz mód.
– Egyelőre nem megvalósítható olyan küldetés, ami utolérné és tanulmányozná az égitestet. Ha egyébként nem így lenne, egy ilyen üstökös vizsgálata értékes tudományos adatokat szolgáltathatna arról, milyen mennyiségben fordulnak elő aminosavak elő anyagai, és mekkora eséllyel létezhet élet egy szomszédos csillagrendszerben – tette hozzá a kaposvári csillagász. 

A hiperbolikus pálya miatt a 3I/Atlas nem marad velünk – és nem is jelent veszélyt: legközelebb a Naphoz október 30-án kerül, a Mars pályáján belül, a Földhöz pedig nem jön közelebb, mint 1,6 csillagászati egység. Jelenleg 420 millió kilométerre van tőlünk.”