szerkeszto 
„Moszkva, Ankara, 2022. augusztus 7. vasárnap (MB)
Miközben Németországban hiánycikk az orosz gáz, a törökök bővelkednek benne. Míg a fejlett Észak saját szankcióinak levében fő, a fejlődő Dél építi orosz kapcsolatait – összegezte a hét végén történtek lényegét a Magyar Békekör tudósítója.
A nyugati szankciókat kezdettől fogva elutasító Erdogan török elnök Szocsiban abban állapodott meg Putyinnal, hogy Törökország részben rubellel fizet az orosz gázért, és kettejük kereskedelmében is fokozatosan áttérnek a rubel elszámolásra. A két ország központi bankjának kormányzója megállapodott a MIR orosz hitelkártya-rendszer törökországi bevezetésében is. „A rubel alapú kereskedelem minden bizonnyal jelentős bevételi forrás lesz mind Törökország, mind Oroszország számára” – mondta Erdogan.
Alekszander Novak orosz miniszterelnök-helyettes szerint a pénzügyi és bankközi együttműködésről született „nagy megállapodások” alapján lehetőség nyílik mind a vállalatok, mind az állampolgárok tranzakcióira.
A NATO által védőbástya szerepre kárhoztatott, az Európai Uniótól több évtizede távol tartott Törökország rendszeressé vált legfelső szintű tanácskozásai a gyümölcsöző kapcsolatépítés példájául szolgálhatnának az EU-nak, ám berlini és brüsszeli körökben még mindig erősebb a megrögzött oroszellenesség az életösztönnél. Táplálják ezt az óceán túlsó partjáról. Valószínűleg nagyobb megrázkódtatás kell ahhoz, hogy a vis vitalis áttörjön az eltorzult lelkeken.
Ezt igyekszik elősegíteni Moszkva annak tisztázásával, hogy miért nem veszi át azt a Siemens turbinát, amely előtt a minap Scholtz kancellár álldogált magányosan.
A dolog így fest: Az ukrajnai orosz katonai intervenció miatt a Siemens Energy májusban kivonult az orosz piacról, és eljárást indított valamennyi ipari tevékenységének felszámolására. Külön közölte, hogy minden szankciót betart, ezért leállított minden új üzletet Oroszországban.
A Gazprom azért nem hajlandó átvenni azt a 073 sorozatszámú turbinát, amely a kanadai karbantartásról érkezett vissza Németországba, és amely előtt Scholtz német kancellár fényképezkedett, mert nem akarja, hogy a szankcióknak engedelmeskedő Siemens Energy maga is szankciók áldozatává váljon, és ennek következményeit a Gazpromnak is viselnie kelljen.
Nem egy, hanem nyolc turbináról van szó. Ezeknek a szerződés szerinti üzemeltetését közösen kellene biztosítani, javításukat csak a Siemens képviselőjének jelenlétében lehet elvégezni – áll a szerződésben.
Vitalij Markelov, a Gazprom igazgatótanácsának alelnöke elmondta: júniusban és júliusban több levelet küldtek az oroszországi Siemensnek, de a német cégtől senki sem ment a Balti-tenger partján fekvő Viborg város portovajai szivattyútelepére, az egyetlen működő szivattyútelepre, hogy tanácsot adjon és felügyeljen a javításokra. Meghibásodás miatt három turbina állt le. A Siemens Energy jelenléte nélkül a Gazprom Transgaz Sankt Petersburgnak nincs joga hozzájuk nyúlni. További három turbina 34 hónapos üzemidő után esedékes karbantartásra szorul. (Május-június között tizenegyszer kellett leállítani meghibásodás miatt.) De a Portovaja szivattyútelep üzemeltetője azért nem küldi Kanadába a szükséges karbantartásra, mert nem biztos abban, hogy a szankciók miatt visszaengedik őket Oroszországba.
Ha a Siemens nem gondolja meg magát az orosz piacról való távozását illetően, a nyugati államok pedig nem szüntetik meg a csúcstechnológia importjára kivetett szankciókat, a Gazprom a következő hónapokban nem tud több gázt szállítani az Északi Áramlat – 1 vezetéken keresztül. (Jelenleg a kapacitás kb. 20 százalékát tudja biztosítani a jelzett gondok miatt.)
Mindent összegezve állítható, hogy ahol van együttműködési készség Oroszországgal, ott van gáz is, ahol pedig nincs, ott a gáz is hiánycikk – írta a Magyar Békekör tudósítója vasárnapi jelentésében.+++”
Címlap fotó: aa.com.tr
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
Nagy István 
