Akác semmi, hárs is csak mutatóba – kevés lett a méz az idén, durván megemelkedtek az árak

Szegény méhészt még az ág is húzza, mondhatnánk, hiszen az idén tavasszal sok helyen elcsendesedtek a kaptárak és ami aztán jött, sem segítette az ágazatot. A hidegben nem alakult jól a hordás, odaveszett az akácvirág és a hárs sem az elvárásoknak megfelelően alakult. 

Nem könnyű most méhésznek lenni

– A tavasz jelentős téli veszteségekkel indult: a méhészek 40–50 százalékos méhcsalád-veszteséget szenvedtek el, számolt be a veszteségekről Juhász Zsolt, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) Somogy vármegyei szaktanácsadója. Ennek több oka is van, voltak olyan méhészek, akik kisebb arányú pusztulásról számoltak be. Ez a helyzet nemcsak Somogy vármegyére, hanem országosan, sőt nemzetközi szinten is, az egész északi féltekén jellemző, tette hozzá. 

A repcetermés eredményei sem voltak jók. Eleve keveset vetettek belőle, és a tavaszi hűvös időjárás sem kedvezett, ahogyan az akácnak sem. Annak virága különösen érzékeny a fagyokra és amikor virágozni kezdett, volt egy nap jó idő, de aztán két hét hűvös következett, fagypont közeli éjszakai hőmérsékletekkel. Ez tönkretette az akácvirágzást, Somogyban gyakorlatilag nullára csökkent a termés.

– Somogy déli részein – például Csurgó és Berzence környékén – volt néhány méhész, aki arról számolt be, hogy viszonylag jó akácméz-eredmény született. Jó eredménynek számít 45–50 kilogramm családonként egy jó évben, de ott most 10 kilogrammos eredményekről is beszéltek, ami már elfogadhatónak mondható idén, mondta Juhász Zsolt.

A zselici hárs esetében pedig annyira meleg volt, hogy a nektártermelés nem volt megfelelő. A méhek nem tudták felszívni a túl sűrű nektárt, így számukra elérhetetlenné vált. Ez az elmúlt évek egyik leggyengébb hárstermése volt. – A hárs után következett a napraforgó, amely még most is virágzik. Ez az első olyan növény idén, ami méhészeti szempontból értékelhető. Voltak, akik 20–30 kilogramm körüli családátlagokat mértek, ez az első olyan eredmény Somogyban, amely valódi bevételi alapot jelenthet a méhészek számára, számolt be a helyzetről a Somogy vármegyei szaktanácsadó.

A felvásárlási árak alacsonyak voltak, de mivel már tavasszal látszott, hogy gyenge lesz az akác- és a repcetermés, a felvásárlók emelkedő árakkal próbálták ösztönözni a méhészeket. A tavalyi körülbelül 1200 forintos kilónkénti akácméz-felvásárlási ár az idén akár 2000 forintig is emelkedett. Sokan, akik eddig nem adták el mézüket, most értékesíteni tudták, valószínűleg csökkentek a raktárkészletek. De biztosan vannak még olyanok is, akik ennél az árnál sem mozdultak, így maradhattak még készletek a raktárakban.

Összességében nagyon nehéz méhészeti év az idei, sokan nehéz helyzetbe kerültek. Kihívásokkal teli időszakról számolt be Hanzel Róbert is, a díjnyertes kaposmérői méhész szerint, ez egy nagyon rossz évnek ígérkezik. – Már tavasszal látszott, hogy a méhek rosszul teleltek. Nálam is jelentős pusztulás volt: az állomány 20 százaléka elpusztult vagy legyengült, így kevesebb termelőképes méhcsalád indult a szezonnak. A repcehordás idején a hűvös idő és a gyenge állomány miatt kevés nektárt tudtak gyűjteni, mondta Hanzel Róbert. 

Az akác akác nála is rosszul sikerült, nagyon gyenge lett a termés mennyisége, csak a megszokott mennyisége harmada termett. Ami jellemző a térség más méhészeteire is Zalára, Vasra és Baranyára is. – Az akác után egy kis szünet következett, majd jött a hársvirágzás, de a forróság szinte „leégette” a virágot. Így abból sem lett szinte semmi. A hárs színe, íze sem hasonlított a megszokottra, olyannak mondanám, mint egy erdei vegyesméz, tette hozzá. Hanzel Róbert többségében üvegben értékesít, így még vannak eladható készletei tavalyról. – De nyilván nem azért dolgozunk egész évben, hogy végül nulla legyen a munka értéke. Nem emlékszem, hogy valaha lett volna ilyen gyenge évünk, sommázott a kaposmérői méhész. Most másként készül a télre, mint szokott, már nekilátott a telelésre való felkészülésnek. – Ehhez virágporra van szükség, abból képződnek a fehérjetartalékok, és azokból a zsírtestek, amelyek erősebbé, ellenállóbbá teszik a méheket. Tavaly ebből kevés volt, vagy egyáltalán nem állt rendelkezésre, így az ősszel született méhek – akik a kitelelő állományt adták – gyenge immunrendszerrel indultak neki a télnek. A tavaszi gyengeség részben erre is visszavezethető. Most már sok méhész készül erre: próbálják a méheket olyan helyekre telepíteni, ahol megfelelő virágpor-forráshoz juthatnak – például mélyfekvésű, ártéri területekre, magyarázta Hanzel Róbert. 

Teljesen más a helyzet azonban Somogy déli részén. A Csokonyavisontán működő Gulyás méhészetnél nem volt méhpusztulás és a termés sem tragikus, csak nagyjából átlagosnak mondható. – Az sokat számít, hogy milyenek a környezeti tényezők és szerencsére nálunk elég jó a virágporral való ellátottság. Vannak az országnak olyan pontjai, ahol az növényzet nem olyan gazdag, mint nálunk, mondta Gulyás Péter. Aki szerint az is fontos, hogy ő nem vándorol. Persze, ha többet szeretne termelni, neki is útra kellene kelnie, de ez nála nem így van. – Az idei méztermés átlagosnak mondható. Az akác gyenge volt – tavasszal fagykár, utána pedig rossz idő jellemezte a virágzást. Állóméhészetként működünk, így nálunk más növények – például erdei növények – is biztosítanak némi hozamot. Ezekből nem sok gyűlik, de mi ezeket szoktuk árulni hárs helyett. Ez is átlagos lett, nem kiemelkedő, de nem is gyenge. Szerencsére annyi termett, amennyit el tudunk adni a piacon, tette hozzá. 

Hűvös tavasz emelte a hordós felvásárlási árakat

• Miután a felvásárlók is érzékelték, hogy az időjárási körülmények rányomják bélyegüket az idei termésre, elkezdték feljebb emelni a felvásárlási árakat. Ez a tavalyi 1000-1200 forintról mostanra 2000 forintra emelkedtek. Sokan, akik eddig nem adták el mézüket, most értékesíteni tudták, valószínűleg csökkentek a raktárkészletek. De biztosan vannak még olyanok is, akik ennél az árnál sem mozdultak, így maradhattak még készletek a raktárakban. „