„A dél-balatoni térség egyetlen megmaradt kővára biztonságosan megközelíthető környezetben várja a látogatókat Kereki községben.
A kerek templomáról elnevezett település magas dombján található a középkori Fehérkő (Fejérkő) vára.
Míg a településről először 1193–ban írtak, a vár első okleveles említése 1336–ból ismert, ami-
kor a később tárnokmesterré lett Czikó a várnagya. Jelentőségét mutatja, hogy az 1368-1369-ben várnagyként szereplő Besenyő János testvéreivel, Mátyással és Andrással együtt Nagy Lajos király belső udvari embere, familiáriusa volt. 1396–ban Zsigmond király Fehérkő várát és tartozékait Marczaly Miklós temesi ispánnak adományozta. Az augusztus 13–án Orsován kiállított oklevél szerint azért, mert a királyt a törökellenes hadjáratában vitézül támogatta – olvasható a vár története a SEFAG Zrt. weboldalán.
Az évszázadok során több tulajdonosa is volt a várnak, majd az 1784. évi katonai térképen Katonavárként szereplő erősség maradványait építkezésekhez hordták el, Csánki Dezső 1896–ban azonosította először Fehérkővárként az építményt.
A magyar régészet atyjaként emlegetett Rómer Flóris bencés szerzetes, művészettörténész 1874–ben ezt írta róla: „Kereki, Katona-várnak hívják azon romot, melyet a Sűrűhegyen, Kerekitől délnyugatra, a fák között látni lehet. Az útról csak egy falat vehettem ki.”
A vár megmaradt falainak állagmegóvása 1959-ben kezdődött, ekkor kiszabadították a falakat a benőtt növényzettől, és 1961-1962-ben egy régészeti feltárásra került sor Sági Károlynak, a keszthelyi Balaton Múzeum régészének a vezetésével.
1962-1983 között az Országos Műemléki Felügyelőség Koppány Tibor építészmérnök tervei
alapján elvégeztette a váron a legszükségesebb helyreállítási és állagmegóvási munkákat.”
Címlap fotó: FARKAS PÉTER/ MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
