Kilökte a nőt az autóból, majd ittasan az árokba hajtott egy Heves vármegyei férfi

Az ittas állapotban lévő férfi a személyi szabadság megsértéséért felelhet

A büntetett előéletű férfival szemben mértékes indítványában a vádhatóság két év szabadságvesztés-büntetés kiszabására tett javaslatot, ha a terhelt a bíróság előkészítő ülésén beismeri a bűnösségét, s nem kéri tárgyalás tartását. Azt is indítványozta a vádhatóság, hogy őt tiltsák el két esztendőre a közügyek gyakorlásától, három évre pedig a járművezetéstől. 

A ma hatályos Büntető törvénykönyv (Btk.) a XVIII. fejezetében, a 190–195. szakaszaiban szabályozza, hogy melyek az emberi szabadság elleni bűncselekmények. Ezek: az emberrablás, e bűntény feljelentésének elmulasztása, a személyi szabadság megsértése és a kényszerítés. Az emberkereskedelem és kényszermunka témakörével – összetettsége és országosan egyre gyakoribbá válása okán – későbbi írásunkban foglalkozunk. 

Félmillió forintot kért a lány hazaengedéséért 

Különleges és a fentebb felsorolt deliktumok közül többet is elkövető férfi ellen emelt vádat idén a Heves Vármegyei Főügyészség. Egy korábbi évben a vádlott Egerben felrángatta az élettársát egy Kálba tartó autóbuszra, utána Budapest érintésével Romániába utaztak. Bár naponta kérlelte elrablóját a hazatérésre a nő, az válaszul megverte őt. 
A lányt családtagjai sokszor hívták itthonról telefonon, de a terhelt a nő készülékét magánál tartotta, s nem engedte, hogy kiszolgáltatott partnere beszélhessen velük. Előfordult, hogy félrevezette a vádlott a tartózkodási helyükről a rokonokat, illetve megtörtént, hogy félmillió forintot kért a lány hazaengedéséért. Külföldön továbbá a férfi koldulásra kényszerítette a sértettet, az így szerzett pénzt tőle erőszakkal elvette, s azt javarészt a saját étkezésére és szeszes italra költötte. 
Európai elfogatóparancs alapján tavaly március 20-án fogták el a terheltet, akit a főügyészség emberrablás és kényszermunka bűntettével vádol. Vádiratában mértékes indítványt tett arra az esetre, ha az immár letartóztatásban lévő vádlott az előkészítő ülésen beismeri a bűnösségét és lemond a tárgyaláshoz való jogáról, akkor a bíróság sújtsa őt hat év szabadságvesztés-büntetéssel és tiltsa el ugyanennyi időre a közügyek gyakorlásától.

Súlyosan megbüntetik az emberrablókat 

A Btk. 190. paragrafusa értelmében az valósítja meg az emberrablás bűntettét, aki megfoszt mást erőszakkal, illetve az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel, védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotba helyezésével a személyi szabadságától. Feltétel még, hogy a szabadon bocsátását valamilyen követelés teljesítésétől teszi függővé. Alapesetben kettőtől nyolc évig terjedően kerülhet fegyintézetbe. 
A szankció tehát elég súlyos, de még inkább az a bűntény minősített eseteiben. Öttől tizenöt esztendeig tarthat, ha az emberrablást 18. életévét be nem töltött személy sérelmére, bűnszövetségben, fegyveresen, felfegyverkezve vagy hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy ellen, e minőségére tekintettel követik el. Öttől húsz évig vagy akár életfogytig juthat rács mögé az, aki gyermekkorút rabol el, s az is, aki a deliktummal különösen súlyos hátrányt, netán halált okoz. A büntetés tíztől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberrablás szándékos emberölést is megvalósít. 
A törvény alapján e bűncselekmény előkészülete is büntetendő, azért három esztendőt kaphat az elkövető. Ám a kiszabandó szankció korlátlanul enyhíthető azzal szemben, aki az emberrablást önként abbahagyja. 
A büntetőjogi kódex az emberrablás feljelentésének elmulasztását is szankcióval sújtandó cselekedetnek tekinti. Három esztendőre is elrendelheti a bíróság a fegyintézeti elhelyezését annak, aki bár hitelt érdemlő tudomást szerez e bűntény előkészületéről, ám erről, mihelyt teheti, nem tájékoztatja az érintett embert vagy a hatóságot. A feltétel az, hogy a bűncselekményt a tettesek megkísérlik vagy meg is valósítják

Fehérneműs fotókat küldetett a kislánnyal 

A kényszerítést szintén az ember szabadsága elleni deliktumként szabályozza a jogalkotó. E deliktum címén az vonható felelősségre, aki erőszakkal vagy fenyegetéssel kényszerít más embert arra, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön. Ezzel jelentős érdeksérelmet kell okoznia. A bűntett miatt három évet is kaphat a tettes. Egy feltételt ír elő a törvény: nem valósul meg más bűncselekmény. 
A vádhatóság 2023 januárjában kényszerítés és minősített gyermekpornográfia bűntette miatt emelt vádat egy Heves vármegyei férfi ellen. Az illető a vád szerint 2019 márciusában ismerkedett meg az akkor 15 éves, másik vármegyében élő lánnyal. Az interneten küldtek üzeneteket egymásnak. A terhelt azt mondta magáról, hogy fiatal fényképész, tanfolyamokat vezet a fővárosban, és szívesen látna fotókat a tiniről. 
Utána már azt kérte, a sértett küldjön neki magáról fehérneműs, majd meztelen képeket. Csevegőtársa utóbbira nem volt hajlandó, ám a vádlott megfenyegette, hogy közzéteszi a világhálón az alsóneműs felvételeket. Ez már hatott… A férfi a képeket lementette a laptopjára, s éveken át ott őrizte, míg azokat a rendőrség le nem foglalta. 
Az ügyészség azt indítványozta, hogy a bíróság halmazati büntetésül felfüggesztett börtönbüntetést és a gyermekekkel kapcsolatos foglalkozásoktól való eltiltást szabjon ki a vádlottal szemben, ezentúl – a bűnjel elkobzása mellett – kötelezze őt 413 ezer 614 forint bűnügyi költség megfizetésére.