Kós Zoltán 
A Balaton sok legendát őriz Fotó: MW
„A legenda szerint hosszú szőke hajuk volt, amely meztelen mellüket takarta, hiányos ruházatban jártak és elcsábították a halászlegényeket. A tó környéki – és az általános magyar – legendárium szerint ők a vadlánok, azaz a vadlányok, akik a Balaton-felvidék erdőiben éltek és sokszor kiültek a tanúhegyek szikláira, hogy a napból töltekezzen.
A bogyókon, madártojásokon élő, szerelmi bánatukban elbújdosott hajadonok, éjszaka fák és sziklák hasadékában hajtották álomra fejüket. Mint a tengerek szirénjei, akiket behálóztak szépségükkel, énekükkel, azokat nem eresztették már el. A Balaton vidékén négy Vadlány-lik elnevezésű természeti képződmény, kirándulóhely található: Vállus, Vindornyaszőlős, Gyenesdiás és Rezi területén, melyek nevükben őrzik ezt a színes legendakincset.
Gyenesdiásnál, a Tücsök-domb közelében látható az egyik ilyen, 20 méteres barlang, amely a mai napig megtekinthető, de nem messze itt van a Pad-kő, ahol a vadlányok melegedtek és a györöki Szerelemdomb, ahova a férfiakat csalták fel e különös lények.
Fotó: MW
Vadlányok mellett a tavi legendák banyákat is említenek, nem messze a gyenesi Vadlánliktól található a Banya-lik, ahonnan éjjelente öregasszonyok suttogása hallik – a legenda szerint. De Vadlánlikkal találkozhatunk Nagygörbőn, a Kovácsi hegységben is, azonban a neve ellenére ehhez nem vadlánylegenda, hanem egy gazda lányának és egy betyárnak a titkos szerelme kötődik. Később ezt a nagyobb barlangot a háború idején katonák használták, majd egyfajta búvóhelyként működött. A több teremből álló, labirintusszerű Kovácsi hegyi Vadlánlik helyi legendája szerint élt a településen egy féktelen fiatal lány, akit a szülei meg szerettek volna fegyelmezni, ezért az apja
Meg sem állt vele a Kovácsi hegy barlangjáig. Odakötözte a belső terem falához és magára hagyta. Éjszakánként messzire hallatszott Eszter éneke, lábainak vad dobogása. De ahogy múltak a napok gyengült az ének, a tánc heve. Egyszer aztán végleg elhallgatott. Később csak a kenderkötelet találták meg, amivel a szülő megkötötte.
A vadlánylikak, banyalikak, banyafa elnevezés mellett létezik még a Pokol-lik is, Kapolcson, amely egy 15 méter hosszú, 8 méter mély, 3 méter magas mészkő üreg és a helyi népi emlékezet szerint a híres bakonyi betyár, Savanyú Jóska búvóhelye volt. S ha még nem lenne elég a különleges, mitikus, misztikus lényekből és elnevezésekből, akkor gondoljunk csak a Szent György-hegy Sárkány-likjára.
Sok legenda fűződik a Balatonhoz
A Szent György hegye nevét a mesebéli sárkányölő vitéztől vette, és a köznép – nem tudni, mely szerző kitalálása után – ma is úgy képzeli, hogy itt játszódott le az a bizonyos küzdelem. Szerintem ez a mese avval a barlanggal van összefüggésben, mely a hegy nyugat és észak közötti oldalán tátong elég széles nyílással, és lehúzódik számos kivájt üregen át, majd felfelé, majd ismét lefelé öblöződő sötét és ismeretlen mélységbe.
– jegyezte le már a 18. században Gyurkovits György történész-író. A Jégbarlangnak is nevezett képződmény ma már ebben a formájában nem látható, csak egy üreg, ahonnan valóban hideg levegő áramlik ki. A helyi legenda szerint a hegyen élt egy sárkány, aki fiatal lányokat rabolt a faluból, rettegtek tőle, de egy idő után eltűnt. A lakók felmerészkedtek a hegyre és ott találták betegen a sárkányt. Segítettek neki, ezért a fenevad megígérte, nem bántja többet őket. Ígéretét beváltotta, majd amikor kilehelte lelkét, a barlang, ahol élt, jéggé vált. Egy másik mese szerint a sárkányt maga Szent György tette ártalmatlanná.
A népi képzeletvilágban létező vadlányok, banyák, hőssé emelt betyárok és a sárkányok részei a magyar és a balatoni kultúrtörténetnek, a gyermekek számára is érdekes legendák lehetnek. Mindemellett ezek a helyszínek csodálatos túrahelyek, amelyekre a nyárutó során ellátogatva, felidézhetjük ezt a sokszínű, szájhagyomány útján terjedő sajátos legendakincset.”
Eredeti írás: KOVÁCS EMŐKE
About the Author
Nagy István 