Nyár elején módosult az ingatlan-nyilvántartási törvény, a zártkerti ingatlant érinti, könnyebbséget okoz Fotó: Mogyorósi Zsolt Pipó / Forrás: boon.hu
„Faházas nyaralóból értékes ingatlan
Nyár elején módosultak az ingatlan nyilvántartás szabályai, ezek a módosítások jelentős könnyítéseket biztosítanak az úgynevezett zártkerti ingatlanok tulajdonosainak. Azonban nem lesz mindegy, hogy kinek, melyik önkormányzat területén van víkendháza. Szekszárd határában sok zártkerti ingatlan van, ahonnan bejárnak dolgozni a megyeszékhelyre is az ott lakók.
A zártkerti ingatlanok korábban lakóövezetek környékén kialakult kertek, gyümölcsösök, szőlők voltak, amelyeken a tulajdonos hétvégi házat, nyaralót, szerszámoskamrát húzott fel. Bár az ilyen telkek elsődlegesen mezőgazdasági művelés alá tartoztak korábban, azokat a gyakorlatban sokszor lakóingatlanként használják. Új szabály: a zártkerti ingatlan művelés alól kivett státuszt kaphat, ha az önkormányzat engedi.
Zártkerti ingatlan: végre megszűnik a papír-valóság ellentmondás
Nyár elején módosult az ingatlan-nyilvántartási törvény: ha egy önkormányzat rendeletben megnyitja a lehetőséget, a zártkerti ingatlanok – akár csak részben is – „művelés alól kivett” minősítést kaphatnak. Ez egyszerre gyorsíthatja az adásvételt, javíthatja a hitelképességet és megszüntetheti a földforgalmi eljárások miatti bonyodalmakat.
Mi volt eddig: A zártkert jogilag különleges külterületi egység, amelyet jellemzően mezőgazdasági művelésre szánt földként tartanak nyilván. Az itt található épületek sok esetben gazdasági épületként kerültek bejegyzésre. Ez a besorolás azonban ellehetetleníti a lakáshitel- vagy családtámogatási kedvezmények igénybevételét: egy zártkerti ház hiába felel meg ugyanis műszakilag egy lakóépület szintjének, a „gazdasági épület” besorolás miatt nem lehet rá hitelt felvenni és egyéb támogatások sem járnak utána. Ráadásul a zártkerti státuszú ingatanok általában csak alacsony arányban építhetők be. Nem utolsó sorban az ilyen ingatlanok értékesítése kizárólag a földforgalmi törvény szigorú szabályai szerint történhet (kifüggesztés, elővásárlási jog), ami lassabb ügymenetet és gyengébb piaci pozíciót is eredményez.
Az ingatlannyilvántartási törvény júliusi módosítása azonban lehetőséget biztosít a zártkerti ingatlanok tulajdonosának a jogi helyzet rendezésére, ha az adott önkormányzat erre rendeletben lehetőséget biztosít – a tulajdonos kérheti, hogy zártkerti ingatlanát vonják ki a művelési ágból és az, mint „művelés alól kivett terület” kerüljön bejegyzésre.
A június végén hatályba lépett rendelkezések csak keretszabályt alkotnak, amelynek részleteit egy kormányrendelet fogja meghatározni. Emellett a helyi önkormányzatok is kulcsszerepet kapnak, hiszen ők határozzák meg, hogy településük mely részein engedélyezik az ilyen jellegű eljárásokat.
Átminősítés kérése, így érdemes elindulni
Ha az önkormányzat él a lehetőséggel és rendeletben kijelöli az érintett övezeteket, a zártkerti tulajdonosok rendezhetik az ingatlan státuszát, elkerülhetik a földforgalmi szabályok miatti bonyodalmakat, és reálisabb áron értékesíthetik vagy hasznosíthatják területüket. További előny, hogy a művelési ágból való kivonás nem minősül „más célú hasznosításnak”, így például nem kell földvédelmi járulékot sem fizetni – ez eddig több százezer forintos vagy milliós tétel is lehetett egy-egy esetben.
Lépésről, lépésre
Helyi rendelet ellenőrzése: az önkormányzat dönti el, hol kérhető átminősítés. Részterület is lehet: gondolja át, melyik telekrész kapjon „kivett” státuszt. Papírok előkészítése: friss tulajdoni lap, helyszínrajz/ortofotó, szükséges mellékletek. Földhivatali kérelem: eljárási díj, határidők a készülő kormányrendelet szerint. Építési szabályok változatlanok: az övezeti-, közmű- és beépíthetőségi előírások továbbra is irányadók.”
Eredeti írás: MAUTHNER ILONA
