Aki itt akar meggazdagodni, az Hevesben sem boldogul – a fiatal őstermelő szerint ilyen a jó árus
Kós Zoltán 
A termelői piac szép árut kíván - Káli Boglárka pénteki kínálata a káli piacon Forrás: Szabó István / Heol.hu
„A piac több annál, mint gondolnánk
Káli Boglárka erdőtelki őstermelő szerint a jó árut a piacon jó áron el lehet adni. A termelői piacok a kapcsolatteremtés, a tudásátadás, az információszerzés és a közösségi élet színterei is, tette hozzá Boglárka.
A termelői piacok frissen termett zöldségekkel, gyümölcsökkel teli időszaka az augusztus. A nekünk legjobban tetsző termék keresgélése közben nem is gondolnánk, hogy a piac az árusítás mellett a kapcsolatteremtés, a tudásátadás, az információszerzés és a közösségi élet speciális színtere is. Káli Boglárka, erdőtelki őstermelő a családjával rendszeresen árusítja a saját termésű zöldségeit, gyümölcseit az egri piactól kezdve a kistelepülési árusítóhelyekig.
Az elmúlt években az egekbe szöktek a zöldségek, gyümölcsök, és más mezőgazdasági termékek árai.
– Vannak, akik rájöttek már, jobb, ha saját maguknak termelnek. Aki azonban erre vállalkozik, annak tudnia kell, ez a munka sok időt vesz el vagy a munkájától, vagy a családjától. Minél többet termeszt valaki, az annál időigényesebb. Nekünk maga a termesztés is örömet okoz, de ezzel a munkával is együtt járnak a kudarcok – a kevesebb, a gyengébb minőségű termés –, és ez egy idő múlva sokak kedvét elveszi a termesztéstől. Így a falvakban sincs annyi önellátó család, hogy megkérdőjelezhetné a termelői piacok létjogosultságát – kezdte Káli Boglárka.
A termelői piac nem veszített a létjogosultságából
A fiatal őstermelő elmondta, hogy az idősebbektől tudja: régen a háztáji birtokon az egész család dolgozott, mindenki megtanulta a növénytermesztés fortélyait.
– Már az ötéves gyerek is tudta, mit, mikor, hogyan kell elültetni. Ami a saját szükséglet fölött termett, azt vagy elcserélték a rokonok, szomszédok egymás között másra, vagy eladták. Az élelmesebbek a piacra vitték a termést. Erdőtelken a mai napig megvannak, akik ezt a hagyományt megtartották, vagy újraélesztették. A legtöbben már idősebbek, fiatal elvétve akad, aki ebbe belefog. Ők legfeljebb továbbviszik a kertészetet a megöregedett szülők helyett. Sokaknak a fizetésük kiegészítése a cél, főállás mellett termelnek egy-egy fajta zöldséget vagy gyümölcsöt, viszonylag keveset, ez elhordják a piacra. Akik viszont ebből élnek, sokat termelnek, nincs idő másodállásra, és nekik bizony nem egyszerű az életük a járulékok, a társadalombiztosítás fizetése, az üzemanyagárak, gépkocsiköltségek és egyéb más kiadások mellett – részletezte Boglárka.
„Akad, akinek az egész éves munkája benne van”
Az őstermelő elmondta, hogy amit megtermeszt, annak jónak kell lenni. Akkor már nem nehéz megtalálni a vevőkört, mert a jót jó áron el lehet adni.
– Mivel mindenki el akarja adni a termékét, a tiéd akkor kel el, ha kiemelkedik a többi közül, vagy mélyen leviszed az árakat a piaci verseny miatt. Sokaknak vékonyabb a pénztárcája az utóbbi években, így azok az árusok, akik a piacon akarnak meggazdagodni, azok nem nagyon boldogulnak. Az árakat a kistermelők maguknak „lövik be”, adott esetben a piacon meg is egyeznek erről. Próbálnak egységesek lenni, hiszen van, akinek az egész éves munkája benne van, szeretne pénzt keresni. A nepperek jelentik a nagy problémát, olcsón, külföldön vett árut hoznak akár egy egész teherautóval, és olyan áron is nyereséges nekik eladni, ami a kistermelőnek már ráfizetés. Én nem panaszkodom, mert nekünk fizetéskiegészítés a kertészet, de aki ebből él, annak hatalmas baj ez – magyarázta Boglárka.
Fontos, hogy a vevőnek élmény legyen vásárolni a piacon
Az erdőtelki őstermelő kiemelte, nem biztos, hogy a nagy piac a jó, például az egri vagy a mezőkövesdi. Mint mondta, az a jó piac, ahol ismerősei vannak az embernek. Mert ott ismerősök a vevők, ott barát a helypénzszedő, a lángosos, a büfés, aki már ha meglát, készíti a kávédat, mert tudja, hogyan szereted, tette hozzá.
– Egy piacon baráti kapcsolatok alakulnak ki, lehet beszélgetni, sokat tanulni egymástól. Nemcsak áruval szolgál ki a kistermelői piac, de kapcsolatokkal is. Ez nagyon fontos a mai világban, ahol egyre kevesebb az emberek közötti személyes kontaktus. Ma már egyre több mindent, élelmiszert is az interneten, webshopban rendelünk, sokszor azt se igazán tudjuk, mit. Persze, lehet ott is jót kapni, de nincs meg az élmény találkozni a termelővel, vétel előtt szemrevételezni az árut, megszagolni, adott árusnál esetleg megkóstolni, mint a piacon. A vevő akkor érzi jól magát a piacon, ha jó árut vett, és jobb áron, mint a boltban, beszélgethetett, jó szót hallott, kapcsolatokat teremtett, és hasznos információkat is szerzett. Például ha csöpög a csatorna otthon, de égen-földön nem talál bádogost, ám egy piaci ismerőse vagy az árus tudott neki ajánlani. De olyanokról is tudok, akik a piacon ismerkedtek össze, azóta együtt járnak horgászni. Olyan is előfordult, hogy az idősödő termelő itt adta át a tudását annak a fiatalabbnak, aki belevágott a termelésbe. A családokkal kisgyerekek is jönnek, nekik óriási élmény, ha anyával, apával vásárolnak, ha megkóstolhatják az árut, például szezonjában a meggyet vagy a cseresznyét, amit mindig szívesen megteszünk nekik – sorolta Boglárka.
Forrás: Szabó István / Heol.hu
A vevőnek kóstolóba adott ajándék a legtöbbször utóbb megtérül
Mint mondta, többen a vevők közül a termelői piacon kapnak kedvet a kertészkedéshez, beszélgetve a termelőkkel.
– Mi szoktunk ajándékba is adni például a vett paradicsom, paprika mellé egy-két szem más fajtát kóstolóba. Szívesen tesszük, mert jólesik adni, a vásárlónak meg kapni, és tapasztaljuk, ha ízlett neki, később abból is vesz. Ha nem ízlett, akkor sincs harag, hiszen ingyen kapta. A piacon az árut megrendelni is lehet egy későbbi alkalomra, bár, ez sok félreértés forrása lehet. A vevők közül kevesen tudják, hogy a megrendelés nem azért „siklik ki” néha, mert lusta, vagy nemtörődöm lenne a termelő. A rendelés után bejöhet egy esős időszak, amikor nem tudunk szedni. A kiszámíthatóbb termékeknél, húsok, sajtok, ez biztosabban működik. A frissen szedett árunál ez sajnos bizonytalan. A termés is hektikus, nemcsak a piac. A szabadföldi termékeknél ez van. A vásárló pénze mellett ugyanis az időjárás a másik fő bizonytalansági tényező egy piacon – foglalta össze Káli Boglárka.”
Eredeti írás: SZABÓ ISTVÁN
About the Author
