Élete a segítségnyújtás – Így élte meg első bevetését az egri önkéntes tűzoltónő
Kós Zoltán 
Élete a segítségnyújtás, derül ki az önkéntes tűzoltó beszámolójából Forrás: OKF
„Tűzoltó
Egy Heves vármegyei önkéntes tűzoltó osztotta meg élményeit, milyen volt, amikor első bevetése során a fölé magasodó lángokkal kellett megküzdenie. Elárulta azt is, honnan van motivációja választott hivatásához.
Több villámárvíznél és szabadtéri tűznél segítettek már Heves vármegye önkéntes tűzoltói, még viharkárok felszámolásánál is bebizonyították rátermettségüket. Az egri Agria Speciális Mentő és Tűzoltócsoport önkéntesei évente hetven alkalommal avatkoznak be és segítik a hivatásos tűzlovagok munkáját. Kótai Zsuzsa, az egyesület egyik tagja számolt be szenvedélyéről az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság magazinjában.
Gyermekkorom óta tisztelem az egyenruhásokat: rendőröket, tűzoltókat és mentősöket. Tíz évvel ezelőtt találkoztam az Agria Speciális Mentőkkel, és megragadott a segítőkészségük. Én is közéjük akartam tartozni, segíteni szerettem volna, ahogy tudok. Kezdőként azonnal megtaláltam a helyemet, ellátmányozási feladatokat vállaltam, illetve a pályázati adminisztrációba is besegítettem
– mondta Zsuzsi. Idővel ő lett a csapat gazdasági felelőse, 2022-ben pedig alpintechnikai képesítést is szerzett.
Zsuzsit leginkább a tagok találékonysága és furfangossága nyűgözi le. Sokszor mentenek állatokat is. Volt olyan eset, ahol egy kiskutyát hat méter mélyről, ipari porszívóval szippantottak ki sértetlenül egy szűk csőből. Volt, hogy egy macskát a helyszínen összeeszkábált cicalétrával juttattak ki egy mély gödörből. Szereti, hogy szinte nincs lehetetlen, büszkén viseli az egyenruhájukat.
Hogyan jutott el az íróasztaltól a vonulásig?
Egy riasztással kezdődött minden. Aki élt és mozgott, indult tüzet oltani, én viszont nem mehettem. Ezt akkor nagyon a szívemre vettem. Zöldfülűként nem tudtam, hogy a negyvenórás tűzoltó tanfolyam nélkül nem vehetek részt tűzoltásban. Gondoltam, ez nem lehet akadály, és a következő képzésen már ott ültem az első sorban.
Zsuzsi elmondta, hogy az első beavatkozása egy szabadtéri tűzesetnél volt. Elmondása szerint nagyobb tüzet addig nem is látott.
Az égő nádas lángjai magasabbak voltak, mint én, de szerencsére nem féltem, sőt inkább élveztem a csapattal közös munkát. Az ő tapasztalatuk, biztatásuk magabiztossá tett. Azóta, amikor csak tudok, legyen az tüzeset vagy műszaki mentés, csatlakozom hozzájuk, amikor vonulnak.
– tette hozzá.
Fontos az állóképesség, ezért, no meg az egészsége megőrzése érdekében Zsuzsi rendszeresen tornázik, kerékpározik. A közelmúltban kétszer is körbetekerte egy-egy nap alatt a Balatont.
A csapat és az emberek segítése a mindennapjaim részévé vált, ez teszi teljessé az életemet
– zárta gondolatait.”
Eredeti írás: heol.hu
About the Author
Nagy István 