Kós Zoltán 
Ennyi a bér a mezőgazdaságban szüret idején, óránként 2500 forintot is megkereshetnek az erre vállalkozók. Fotóillusztráció: MW
„Idénymunka
A mezőgazdaságban dolgozni már nem azt jelenti, mint régen. Sokaknak még ma is a kapa, a gumicsizma, a nehéz fizikai munka jut eszébe, ha a mezőgazdasági munkáról van szó, pedig a legtöbb tennivalóhoz komoly szaktudás szükséges. Ezt tükrözik a bérek is, amik a KSH adatai szerint több, mint 15 százalékkal emelkedtek az előző évhez képest. Mutatjuk, mennyi a bér most a mezőgazdaságban.
Tavaly júniusban 503 ezer forint volt a bruttó átlagbér a mezőgazdasági ágazatban. Megkezdődött a szüret, beérett az alma is, igény lenne a munkáskézre, és megfizetik a munkájukat. Persze a fizetés nagyon sok mindentől függ: pozíció, munkaidő, tapasztalat, elkötelezettség. Ennyi a bér a mezőgazdaságban.
Ennyi a bér: van, aki órabérért, van, aki napidíjért, míg más alkalmazottként dolgozik
– A növénytermesztés olyan terület, ahol szezonális a munka. Tavasszal, vetés idején, majd közvetlenül az után több a feladat, aztán vannak hónapok, amikor lehet lazítani, így vagy be kell érnie az alkalmazottnak alacsonyabb bérrel, vagy magasabbat kap, de csak akkor, abban a hónapban kap fizetést, amikor dolgozik – mondta egy Tolna vármegyei, négyszáz hektáron gazdálkodó termelő. Egy traktoros a szezonban akár 700 ezer forintot is megkeres havonta.
A legnagyobb munkaerőhiány a zöldség-gyümölcságazatot érinti. A legtöbb vállalkozás megpróbálja családon belül megoldani a feladatokat, de vannak időszakok, például a beérett zöldség, gyümölcs szedése idején, amikor szükség van kisegítőkre.
– Van néhány ember, akikre évről évre számíthatunk, amikor érik a barack. A szedés nem könnyű munka, mert éppen kánikulai időszakra esik, és a földről is fel kell szedni a lehullott gyümölcsöt, hogy ne tapossuk bele a talajba, amikor a fáról szedjük a piacra való szemeket – mondta Németh Péterné bonyhádi termelő. – Mi napidíjat fizetünk, ami attól függ, hány órát dolgoznak aznap az emberek, az órabér pedig 2500 forint.
Nagy a harc a jó munkaerőért, de a gyengébbet sem zavarják el
Mindemellett az élőmunkáért folytatott verseny rendkívül kiélezett. Nagyobb eséllyel indulnak benne azok az ágazatok, illetve vállalkozások, amelyek a lehető leghosszabb időre tudnak munkát biztosítani. Ezért aztán az előrelátóbbak sok esetben ennek megfelelően állítják össze a termelési szerkezetet, és például a szamóca mellett dinnyét, a cseresznye mellett meggyet, szilvát és almát is termesztenek, hogy ne csak 1-2, hanem akár 6 hónapig is meg tudják tartani az idénymunkásokat. A helyzet pedig néha annyira súlyos, hogy már azt sem nagyon zavarják el, aki nem végzi rendesen a munkáját, még megfeddni sem nagyon merik, nehogy odébb álljon.
Szőlőszüret alatt jól keres a traktoros és a szedő is
Az elmúlt időkben akkora volt a szőlőágazatban az élő munkaerő hiánya, hogy Tolnában is elterjedtté vált a gépesített szüret. A kézi szüret ugyanakkor továbbra is meghatározó a hazai szőlészetekben, hiszen vannak kisebb ültetvények, ahová nem érdemes kombájnnal bemenni, illetve vannak borászatok, ahol úgynevezett különleges minőségi borokat is készítenek, amihez kézi szüretelést alkalmaznak.
A vármegye két borvidékéről származó információk szerint az ilyen munkások bére manapság meghaladja a napi 12 ezer forintot, de a gépkezelő, traktoros egy hónapban 700 ezer forintnál is többet vihet haza. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának adatai szerint a gépi szüret aránya meghaladja a 70 százalékot országos szinten. Sőt, egyes borvidékeken szinte kizárólagos lett mára a gépi szüret.”
Eredeti írás: MAUTHNER ILONA
About the Author
