Hihetetlen, mennyit ér ma egy hektár föld – és még mindig drágul

A legjelentősebb művelési ág, a szántó átlagára országosan 2,38 millió forint volt hektáronként, a legnagyobb termőföld forgalmat Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében mérték. A kereslet nagyobb, mint a kínálat, ezért tovább drágult a termőföld. Tolnában hallani hektáronkén 3 millió forintnál drágább szántókról is. Úgy tűnik a termőföld jó befektetés a jövőben is. Annak jártunk utána, hogy jelenleg hol tartanak a földárak itthon, hol, mennyiért juthat hozzá az, aki vásárlásra adja a fejét.

A kereslet nagyobb, mint a kínálat, a termőföld jó befektetés

A földbérleti díjak emelkedésének mértéke viszont jelentősen elmaradt az előző évekétől: tavaly egy hektár szántót az előző évinél 1,4 százalékkal magasabb áron, 82 700 forintért lehetett bérbe venni.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatbázisa alapján tavaly az értékesített termőföldek területe mintegy 11 százalékkal haladta meg az előző évit, és a tavalyi év során az ország mező- és erdőgazdasági hasznosítású területeinek 0,9 százaléka, összesen 66 ezer hektár cserélt gazdát. A termőföldárak és az értékesített terület együttes emelkedése 25 százalékkal magasabb forgalmi értéket eredményezett az egy évvel korábbinál – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb kiadványából.

Szántóból adtak el a legtöbbet, majd az erdő és a gyümölcsös a sorrend

A kiadványból az is kiderült, hogy 2023-ban a korábbi évekhez hasonlóan az összes értékesített terület kétharmadát a szántó tette ki, amelyek részesedése 4,7 százalékponttal növekedett az előző évhez képest. Az erdő 18 százalékot, a gyep 12-t, a szőlő és gyümölcsös pedig 3,4 százalékos arányt képviselt a forgalomból. Szántóból 19 százalékkal, szőlőből 17 százalékkal több, míg gyümölcsösből 12 százalékkal, erdőből 7,9 százalékkal kevesebb területet adtak el 2022-höz képest.

Hétmillió forint felett egy hektár szőlőültetvény Szekszárdon

– Szőlőültetvényt szerettem volna venni a szekszárdi borvidéken, egy nagyon régen telepített ültetvény hektárjáért 7 millió forintot kértek. Soknak tartottam, hiszen újra kellett volna telepíteni a területet, így nem vettem meg – mondta az egyik helybeli szőlősgazda. Úgy hallottam – fél évvel később – végül 7,3 millióért adták el, mert ketten is versengtek a területért, ami egyébként nagyon jó helyen volt.

Fejér vármegyében adták el legtöbb földet, Tolnában alig van kínálat

Leginkább Fejér (+68 százalék), Jász-Nagykun-Szolnok (+52 százalék), Békés (+39 százalék) és Baranya (+38 százalék) vármegyékben nőtt az értékesített földek száma. Ezzel szemben Zala, Borsod-Abaúj-Zemplén és Tolna vármegyékben a 10 százalékot is meghaladta a termőföld forgalom csökkenése. Az értékesített szántók átlagára vármegyei összehasonlításban Hajdú-Bihar, Békés és Tolna vármegyékben volt a legmagasabb (2,8-2,9 millió forint/hektár).”