Kós Zoltán 
A madárvonulás sokszor látványos, de a kis testű madarak inkább megbújnak út közben Forrás: Oláh Tibor/MTI
„Madárvonulás
A gólyák már elmentek, a fecskék még költhetnek. Szakértőt kérdeztünk, mi az oka a madárvonulásnak, honnan tudják, mikor kell indulni, és hova kell menni.
A gólyafészkek már üresen állnak, de a fecskék még csivitelnek. Ősszel vonulnak madaraink áttelelni más vidékekre. De vajon honnan tudják, hogy mikor és hova kell menniük? A madárvonulással kapcsolatban kérdeztük Orbán Zoltánt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivőjét.
Orbán Zoltán kijelentette, hogy a madárvonulásnak Magyarországon tulajdonképpen sosincs vége. A tavaszi vonulás június első felében ér véget, amikor a halvány geze tojók megérkeznek hazánkba, az őszi vonulás pedig megkezdődik már júliusban a hím kakukkok elvonulásával.
– Vannak, amikor a vonuló madarak egyes példányai áttelelnek, mint a barátposzáták közt is, de gólyák közül is van 20-30 példány, amelyek gond nélkül átvészelik a telet hazánkban – mondta a szóvivő.
Elmondta, hogy vannak olyan fajok, amelyek hazánkból vonulnak, de Dél-Európából már nem. A kerecsensólyom pedig tőlünk nem vonul, de az északabbra fekvő területekről igen.
– A vonulás genetikailag meghatározott viselkedés, a madarak oda vonulnak, ahonnan az őseik származnak – magyarázta Orbán Zoltán.
Mi az oka a madárvonulásnak?
Hozzátette, hogy a darvak, libák számára az a fontos, hogy legyen folyékony víz, amelyen éjszaka biztonságban alhatnak, valamint hómentes gyepek, hogy a táplálékukat megtalálják. Ennek hiányában vonulnak olyan helyre, ahol ezt megtalálják. A tőlünk északabbra fekvő területeken, ahol vastag a hótakaró, és befagynak a vizek, eljönnek, és ha nálunk enyhe a tél, akkor akár itt is maradnak.
– Ha egy faj például Dél-Afrikába indul, akkor a vonulási útvonalán megáll többször is, hiszen óriási ez a távolság. Ha pedig ilyenkor olyan helyet találnak, ahol van elég táplálék, akkor ott elidőznek, akár át is telelnek. A darvaknál ilyen csomópont például a Hortobágy – fogalmazott a szóvivő.
Kiemelte, hogy nem a hideg miatt vonulnak, hiszen nekik van a legjobb szigetelőanyaguk, a toll. Az élelem hiánya készteti őket vonulásra. Megemlítette a sárgafejű királykát és a tüzesfejű királykát, amelyek Európa legkisebb madarai, kevesebb, mint 5 grammot nyomnak. Olyan kicsik, hogy a legvékonyabb ágak hegyén is meg tudnak ülni, és a fák apró repedéseiben megtalálják maguknak a télre elbújt pókokat, petéket, rovarokat, lárvákat.
– A kis számban itthon maradó fehér gólyák, gémek és kócsagok azért tudnak áttelelni, mert a hómentes teleken is tudnak pockokat, egereket fogni, ha pedig nem találnak élelmet, bármikor délre tudnak repülni – említette a szóvivő.
Mely fajok vonulnak ősszel?
Orbán Zoltán elmondta, hogy a füsti és molnárfecskék szeptember második felében indulnak el. A különböző pityerfajok jellegzetes „pszíí” hangját már mostanában is lehet hallani. Októberben, a házi rozsdafarkúak vonulásakor madárdalt lehet hallani majd mindenütt, mert ezek a madarak vonulás közben is énekelnek.
– Amikor hűvösödik, október végén, november elején vonulnak a darvak a tunéziai mocsarak felé. Bárhol felbukkanhatnak, Pest belvárosa felett is láttam már átrepülő, vonuló darvakat. A libák is többnyire ekkor indulnak útnak és érkeznek meg hozzánk a messzi északról – mondta a szóvivő.
Hozzátette, hogy a vonuló madarak mindenhol ott vannak, de a kistestűeket nem látjuk, mert gyakran éjjel vonulnak, nappal pedig a növényzet rejtekében megbújnak, táplálkoznak. A nagyobb testűeket lehet látni inkább.
– Ha most kimennénk egy vízparti területre, nem látnánk semmit, de a madárgyűrűző állomásaink parti növényzetben lévő hálóiban reggelente akár 150-200 madarat is fognak a kollégák akár tucatnyi fajból – tette hozzá Orbán Zoltán.”
Eredeti írás: ELEK ANDREA
Fotó: heol.hu
About the Author
Nagy István