Kifosztották Barcs egyik legszebb épületét

A barcsi zsinagóga emlékei még ma is emlékeink közt élnek

Rózsás Márton, barcsi helytörténész szerint Barcs város egyik legszebb középülete a zsinagóga volt, talán ezért is élte meg olyan nagy veszteségnek a közösség annak elvesztését. – Egyike volt azon épületeinknek, melyek puszta megjelenésükkel is turistákat vonzhattak volna a városba, nem is szólva arról, ha még időben egy értelmes funkciót is találtak volna neki – vélekedik a helytörténész.

Marci bácsi tényszerűen foglalta össze az épülettel kapcsolatos tudnivalókat annak érdekében, hogy eloszlassa a pusztulásával kapcsolatos téves információkat.

• – Barcs izraelita vallású lakosai kezdetben (19.sz. közepe) ünnepeiket a szomszédos Viroviticán tartották, mivel helyben sem imaház, sem zsinagóga nem állt rendelkezésükre. 1883-ban a Kremzir Károlytól bérelt épületben (volt Novák- ház) elemi iskolát és imatermet hoztak létre, mely épületet Kremzir Mór (Kremzir Károly fia) 1892-ben a hitközségnek ajándékozta. A közösség hamarosan kinőtte mind az iskolát, mind az imatermet, ezért 1895-ben új iskolát, 1899-ben pedig közel 40.000 forint (akkori ezüst forint!) költséggel impozáns zsinagógát építtettek. Ennek ünnepélyes avatása 1899. augusztus 21-én volt, az összes helyi felekezet részvételével – számolt be róla Rózsás Márton. 

Marci bácsi beszámolójából kiderül, hogy mindkét létesítmény a Barcs telep és Barcs közötti, akkor még nagyrészt beépítetlen területen kapott helyet. A zsinagóga a Ludwig Förster által 1858-ban tervezett leopoldstadti zsinagóga mintájára épült, melynek terveit Enderle és Freinwald építészek készítették. Az írásból az is kiderült, hogy a zsinagóga kivitelezését barcsi mesteremberek részvételével Szenicza Ferenc barcsi építési vállalkozó végezte. 

• – Az akkori technikai lehetőségeket ismerve, ma már szinte hihetetlennek tűnik, hogy az épület mindössze egy év alatt felépült! Érdekesség, hogy a telek adottságai miatt nem tudták hagyományosan kelet-nyugati irányba tájolni az épületet, így inkább északnyugat – délkeleti irányba állt. Emiatt az átadást követően viták is keletkeztek, de a mai állásfoglalások szerint is ez a helyes tájolás, hisz Jeruzsálem tőlünk nem keleti, hanem délkeleti irányban fekszik – számolt be róla Rózsás Márton. 

Az épület szépségéről fogalmat alkothatnak azok, akik már megfordultak Szekszárdon, ugyanis a barcsi az ottani (épült 1897-ben) zsinagóga majdnem pontos mása volt. A zsidóság deportálásáig rendeltetésszerűen használták, majd a háború alatt kifosztott és belövést kapott épület hosszú ideig elhagyottan állt. 1957-ben a községi tanács azzal a kéréssel fordult az Országos Zsidó Irodához, hogy nyilatkozzanak a romos, balesetveszélyes zsinagóga további sorsáról. Az iroda válaszában közölte, hogy az épületet és a telket is értékesíteni kívánják, mert arra Barcson – a hitközség megszűnése miatt – már nincsen szükség – áll Rózsás Márton összefoglalójában. 

1967-ben pedig el is jött az adás-vétel ideje, melynek keretein belül a helyi ÁFÉSZ Otthon Áruházat alakított ki az egykori zsinagógából. Az épület sokáig üzletként funkcionált, ma a volt iskolaépülettel együtt a városgazdálkodás raktára. Rózsás Márton meglátása szerint az épület lassan visszakerül abba az állapotába, amilyen a háborút követően volt. – Az egykori zsinagóga oromfalán állt Mózes-táblák ma az izraelita temetőben vannak, eredeti burkoló tégláiból néhányat a múzeum őriz – tette hozzá Marci bácsi.”