Már a határ túloldalán van az afrikai sertéspestis, altatják a disznókat

Aggodalomra ad okot, hogy a júliusi első észlelések után a vírust most Eszék külvárosában, Nemetinben is kimutatták, ahol egy 1600 sertést tartó telepet érint a járvány. Ez pedig azt jeleni, hogy a sertéstelepeken észlelt fertőzés csak néhány tíz kilométerre van a magyar határtól.

A helyzet drámaiságára utal, hogy a probléma kezelése érdekében a horvát hadsereg egy alakulatát a fertőzött vagy gyanús telepek fertőtlenítésére vezénylik ki, a műszaki alakulatok pedig a sertések elaltatásában és elszállításában is segítenek.

A horvát agrárminiszter megfogalmazása szerint a  betegség terjedéséért kizárólag az emberi tényező, a felelőtlenség és az illegális tevékenységek okolhatók, a fő terjesztő tehát maga az ember.

Az afrikai sertéspestis (ASF) egy rendkívül fertőző és gyakran halálos vírusos betegség, amely csak a házisertéseket és a vaddisznókat érinti, és emberre nem veszélyes. A betegség gyorsan terjedhet fertőzött állatok, szennyezett élelmiszer-hulladék, vagy utazás során beszerzett termékek útján, és világszerte gazdasági károkat okoz. A tünetek közé tartozik a láz, étvágytalanság, bágyadtság, és a bőrön látható bevérzések. Jelenleg nincs ellenszer, a legfontosabb védekezési módszer a megelőzés és a biológiai biztonság fenntartása. 

Az afrikai sertéspestis súlyos károkat okozhat minden ország mezőgazdaságában

A NÉBIH tájékoztatása szerint az ASP nagy gazdagsági kárt okozó fertőző betegség, mert a betegségtől addig mentes országokba/régiókba való behurcolását követően csak szigorú igazgatási, illetve rendészeti intézkedésekkel és jelentős anyagi áldozatok árán lehet felszámolni. Ugyanis a fertőzött állományokat és a velük kapcsolatba került állományok valamennyi sertését le kell ölni, az állathullákat a fertőzés terjedését kizáró módon ártalmatlanítani kell, a felszámolt sertésállományok tartási helyét ismételten fertőtleníteni kell, a sertésforgalmazást és felvásárlást regionális vagy országos szinten korlátozzák, az élő sertések, a sertéshús és a sertéshúsból készült félkész és késztermékek exportja nem engedélyezett.

Az említett intézkedések és korlátozások közvetlenül, vagy közvetve súlyos pénzügyi veszteséget okoznak a sertéstartóknak és a velük kapcsolatban álló felvásárlóknak, exportőröknek, vágóhidaknak és húsfeldolgozó üzemeknek is.

A hazai állomány védelme érdekében fokozott figyelmet kell fordítani az állategészségügyi szabályok, illetőleg a preventív óvintézkedések betartására. A határ magyar oldalán Baranya megyében napjainkban 335-340 ezer sertés tartását tartja nyilván a KSH, az állomány védelmét fokozott óvintézkedések segítik.”