Kós Zoltán 
Nincs kibúvó, valakinek fizetnie kell a gyorshajtás miatt, akár a jogsi is ugorhat. Forrás: autonavigator
„Zsebbenyúlós összegek
A gyorshajtás a közlekedési szabályok egyik legsúlyosabb megsértése, amely nemcsak a sofőr, hanem a közlekedés minden résztvevője számára kockázatot jelent. Alapvetően kétfajta helyzet állhat elő gyorshajtás szankcionálása esetén: szabálysértési vagy közigazgatási bírságot kaphat az autós.
Hazánkban az objektív felelősség elvét 2008. január 1-jén vezették be. Az elv a jármű üzemben tartóját vonja felelőségre különböző közlekedési szabályszegések elkövetése esetén, például nagyobb mértékű gyorshajtásnál is.
Már nincs kibúvó, valaki megfizeti a gyorshajtást
Az objektív felelősség lényege, hogy a kiemelt súlyosságú szabálytalanságokat minden esetben szankció kövesse. Ma már nincs olyan, hogy kiemelt szabálysértéseknél a sofőr személyét valamilyen oknál fogva nem sikerül beazonosítani és ezért nem lehet behajtani a büntetést.
Tehát valaki mindenképp megfizeti a bírságot, függetlenül attól, hogy ki vezette az autót. Nincs kibúvó.
Egyszerűbben fogalmazva: ezek azok a bírságok, amelyeket rendszám alapján szabnak ki, főként utólag, azaz az autóst nem megállítva. Ilyen például amikor egy VÉDA-kapu (az utak felett átívelő, fixen telepített traffipax) vagy egy traffiboxban elhelyezett eszköz beméri a megengedett legnagyobb sebességnél jelentősen többel haladó autóst, és az utólag kap csekket a gyorshajtásról. Ezt nevezik az objektív felelősségen alapuló közigazgatási bírságnak.
Mikor mentesül az üzembentartó a közigazgatási bírság alól?
Az üzembentartó két esetben mentesül a kiszabott közigazgatási bírság megfizetése alól: Ha járművét a szabályszegés időpontját megelőzően ellopták és ezt már jelezte a hatóságoknak. Ha a gépjárművet az üzembentartó a szabályszegést megelőzően kölcsön adta és erről mindkettőjük által aláírt, hivatalos dokumentum született, vagy a menetlevél igazolja.
Tehát, ha valaki arra hivatkozik a közigazgatási eljárás során, hogy a járművet nem ő vezette, akkor csak a fenti feltételek teljesülése esetén mentesül a bírság megfizetése alól.
Ők voltak hazánkban a tavalyi csúcstartók gyorshajtásban
Az első helyezett egy Ferrari 458 Spider sofőrje volt, akit először január 4-én reggel, a 21-es főút Pásztó melletti szakaszán mérték be, ekkor a sofőr a megengedett 110 helyett 226 km/h-val repesztett az 570 lóerős sportautóval. A forgalom miatt másodpercekkel később lassítania kellett, így a rendőrök meg is állították, és kiszabták a sofőrre a sebességtúllépésért járó, jogszabályok szerint meghatározott 390 ezer forintos közigazgatási bírságot és a nyolc szabálysértési előéleti pontot.
Forrás: hóvége.hu
Aztán még ugyanaznap kora délután, egy másik rendőr Salgótarján belterületén mérte be az említett Ferrarit, amelyet ekkor már más vezetett. A gyorshajtás mértéke kisebb volt: 50 helyett 79 km/h-val hajtott a sofőr, amiért 58 500 forintos közigazgatási bírságot és négy szabálysértési előéleti pontot kapott.
A második helyezett egy budapesti férfi volt, aki 90 helyett 196 km/órával közlekedett és fotó is készült róla. A büntetése 390 ezer forint volt.”
Eredeti írás: MAUTHNER ILONA
Fotó: teol.hu
About the Author
Nagy István 