Kós Zoltán 
"...a katonai célú bevételek immár nem kiegészítik, hanem formálják az ország pénzügyi szerkezetét..."
„Rekordszintű hadiadó-bevételt könyvelhetett el Ukrajna 2025 kilenc hónapjában. Az Állami Adószolgálat jelentése szerint 116,7 milliárd hrivnya folyt be a költségvetésbe, ami majdnem négyszerese a tavalyi év azonos időszakának. Az adóemelés, a mozgósítás és a háború tartóssá válása együtt rajzolják ki azt a gazdasági képet, amelyben a katonai célú bevételek immár nem kiegészítik, hanem formálják az ország pénzügyi szerkezetét.
A legtöbb befizetés a fővárosból, Kijevből érkezett (37,7 milliárd hrivnya), de Dnyipropetrovszk (13,2 milliárd hrivnya), Lemberg (9 milliárd hrivnya) és Harkiv (7,4 milliárd hrivnya) is jelentős részt vállalt a háborús költségek finanszírozásából. Ezek a számok a frontvonal közelsége mellett az adott térségek gazdasági életképességét is tükrözik: ahol még működnek gyárak, irodák és adófizető munkahelyek, ott az állam is tovább él.
A növekedés legfőbb oka, hogy 2024. december 1-jétől a hadiadó mértéke 5 százalékra emelkedett. E döntés mára látványos bevételi eredményt hozott, de hosszabb távon komoly kérdéseket vet fel. Mert miközben a fronton a túlélésért, a hátországban a gazdasági teherbírásért folyik a harc. Egy olyan országban, ahol az infláció, az elvándorlás és a háború közvetlen hatásai már eddig is súlyos nyomot hagytak, a hadiadó a túlélés ára, és nemcsak az államé, hanem a civil társadalomé is.
A törvényhozás egyes esetekben enyhített a terheken: a mozgósított vagy szerződéses katonai szolgálatot teljesítő vállalkozók mentesülnek az adófizetés alól. Ez a gesztus azonban inkább szimbolikus, mint gazdasági jelentőségű, hiszen az aktív vállalkozások köre így is szűkül, és az adóterhelés zöme a működő gazdasági szegmensekre nehezedik.
A hadiadó mára nem egyszerű pénzügyi kategória, hanem politikai és morális mutató is. A számok mögött ott van egy társadalom, amely negyedik éve él háborús rendben, és egy állam, amely fokozatosan átrendezi a prioritásait. Az, hogy 2025-ben a költségvetés egyik legbiztosabb pillérét már a hadiadó adja, sokat elárul arról, hogyan alakult át az ország identitása is: a védekezés gazdasági rendszerré vált.
A hadiadó tehát nemcsak a frontra küldött pénzről szól, hanem a háborús állapot normalizálódásáról is. Miközben a világ más részein az adófizetés a jóléti szolgáltatásokat vagy az oktatást jelenti, Ukrajnában egyre inkább a túlélés közös ára lett. A számok mögött ott lüktet a kérdés: vajon mi marad a civil gazdaságból, ha a háború egyszer véget ér, és mi marad abból a társadalomból, amelynek mindennapjait az adófizetés is a fronthoz köti?
Fotó / Eredeti írás: KISZó
About the Author
Nagy István 
