Állati károk! Vaddisznók túrják a zalai földeket – csak a szervezett vadászat a megoldás?
Kós Zoltán 
A vaddisznókat három dolog vonzza: a nyugalom, az élelem és a biztonság. Ha egy területen mindhárom feltétel adott, ott könnyen megtelepednek. A vadkár jelentős részét vaddisznók okozzák. Fotó: JMrocek / Forrás: Getty Images
„Lehet védekezni
Az ősz nemcsak a betakarítás időszaka, hanem a vadkároké is. Zalában az utóbbi években a vaddisznók állománya jelentősen nőtt, ami komoly kihívást jelent a gazdálkodóknak: a frissen vetett gabona, a kukorica és a napraforgó könnyen vadkár áldozatául eshet.
Zalában az utóbbi években egyre nagyobb problémát jelent a vaddisznók okozta kár. A frissen vetett növények és a betakarításra váró kukorica könnyen vadkárok áldozatává válhat.
A vaddisznó okozta vadkár rengeteg problémát okoz Zalában
– Az utóbbi években egyre több helyen bukkannak fel vaddisznók Zala vármegye lakott területeihez közel, sőt, már a zártkerti ingatlanokban is rendszeresen kárt okoznak. A problémát nem csupán az állatok elszaporodása okozza, hanem az is, hogy az elhagyott, gondozatlan területek ideális élőhelyet kínálnak számukra. Ősszel a vaddisznók fokozottan mozognak, keresik a táplálékot, és a friss vetéseket különösen kedvelik – mondta el lapunknak Győrvári Attila vármegyei fővadász, az Országos Magyar Vadászkamara Zala Vármegyei Területi Szervezetének titkára. – A túrás, taposás, sőt a törés is jelentős terméskiesést okozhat, és gyakran egyetlen éjszaka alatt több hektárnyi kár keletkezik.
Az afrikai sertéspestis elleni védekezés miatt 2019 óta országos mentesítési program van érvényben, amely előírja a vaddisznóállomány csökkentését, mondta a szakember.
– A cél, hogy 200 hektáronként legfeljebb egyetlen példány éljen. Zala vármegyében ez 19 ezer egyed elejtését jelentené évente, ám az állomány már korántsem ekkora. A nagy vadászati nyomás miatt a vaddisznók alkalmazkodtak: elhúzódtak a csendesebb, zavartalan területekre, sokszor éppen a zártkerti ingatlanok közelébe. A vaddisznókat három dolog vonzza: a nyugalom, az élelem és a biztonság. Ha egy területen mindhárom feltétel adott, ott könnyen megtelepednek. Az elhagyott gyümölcsösök, bozótos telkek, parlagon hagyott kertek ideális búvóhelyet és táplálékforrást kínálnak számukra. Ha egy ingatlan a kataszteri nyilvántartás szerint szőlő, akkor azon szőlőnek kellene lennie, nem elvadult bozótosnak vagy akácerdőnek. A művelési ágnak megfelelő használat nemcsak jogi, hanem vadkárelhárítási szempontból is kulcsfontosságú – emelte ki.
Ha egy zártkerti területet művelnek, rendszeresen kaszálnak és gondoznak, azzal már sokat tehetnek a tulajdonosok a vaddisznók távoltartásáért – hangsúlyozta a fővadász, hozzátéve: a gondozott terület nem nyújt elegendő élelmet számukra, ezért továbbállnak.
A gazdák panasza jogos, de a kötelezettségeket is figyelembe kell venni
A szakemberek szerint a legfontosabb a megelőzés és a kapcsolattartás a vadásztársaságokkal.
– Ha időben jelzik a problémát, van lehetőség célzott vadriasztásra vagy akár szervezett vadászatra is – tette hozzá a fővadász. – Sokszor egy-egy jól megválasztott vadászati akció vagy villanypásztor telepítése elegendő ahhoz, hogy a vad ne térjen vissza.
Gyakorlati védekezési módok:
- Villanypásztor: a leghatékonyabb eszköz, különösen az őszi vetések idején. A vezetékeket 30 és 60 cm magasságban érdemes kihúzni.
- Hang- és szagriasztók: ideiglenesen hatásosak, de fontos időnként váltogatni őket, mert a vadak gyorsan megszokják.
- Fizikai akadályok: kisebb területeken cserjesor vagy mobil kerítés is segíthet.
A villanypásztor azonban nem működik „magától”, azt hetente ellenőrizni kell! A vadaskertek példája is ezt mutatja: ahol rend van és karbantartás, ott a vad sem be, sem ki nem tud jutni, tette hozzá Győrvári Attila.
Fotó: JanMiko / Forrás: Getty Images
Ha már megtörtént a baj, van segítség
A vadkár bejelentését a törvény szigorú határidőhöz köti: a gazdálkodónak öt napon belül írásban kell jeleznie a kárt a vadászatra jogosult szervezetnek. – írja oldalán a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. (NAK)
Ha a felek között nem jön létre egyezség, az önkormányzat jegyzője három napon belül szakértőt rendel ki a kárfelmérésre. Fontos, hogy a kár pontos dokumentálása nélkül a későbbi kárigény elutasítható – ezért a falugazdászok segítségét érdemes mielőbb igénybe venni.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Zala Vármegyei Szervezetének szakemberei arra hívják fel a figyelmet, hogy a megelőzés kulcsa az együttműködés. A gazdálkodóknak és a vadászatra jogosultaknak már a vetéstervek készítésekor érdemes egyeztetniük: mely területek kockázatosabbak, hová kerüljenek vadkárelhárító eszközök, és hol legyenek a vadászati útvonalak.
– A közös gondolkodás nemcsak a károk csökkentését segíti, hanem a jó kapcsolatot is erősíti a gazdák és a vadászok között – hangsúlyozta Győrvári Attila.
A Vadkárkalauz és a falugazdászok további részletes információkkal is szolgálnak az igényérvényesítés menetéről, valamint arról, hogyan előzhetők meg a következő év veszteségei.
Ősszel mindenképpen érdemes a tervezést és a megelőzést előtérbe helyezni, mert a vadkár megelőzése mindig egyszerűbb és hatékonyabb, mint a már keletkezett károk helyrehozatala.”
Eredeti írás: KESZÁN-DOPITA TÜNDE
Fotó: zaol.hu
About the Author
Nagy István 