Dolgos kezek Zalában – így formálja a közfoglalkoztatás a zalai települések életét

Zalai önkormányzatok a közfoglalkoztatási programokban

A zalai önkormányzatok már a kezdetektől aktív szerepet vállaltak a közfoglalkoztatási programokban, a kisebb falvakban az elmúlt évtizedekben elmaradt feladatok kerültek előtérbe – árkok, vízelvezetők karbantartása, földutak rendbetétele, és az illegális hulladéklerakók felszámolása is sok helyen a programoknak köszönhetően valósult meg. Később egyre több település fedezte fel a mezőgazdasági programokban rejlő lehetőségeket. A helyi közétkeztetést segítő zöldségtermesztés mellé gyümölcslé-, lekvár- és savanyúságkészítő üzemek is létrejöttek. Sok faluban közösségi terek, kemencék, rendezvényhelyszínek születtek – ezek nemcsak munkát adtak, hanem közösséget is teremtettek – ismertette a vármegyei tapasztalatokat dr. Sifter Rózsa.

Komoly társadalmi szerepük van

A főispán hozzátette: Zala különleges helyzetben van, hiszen bár az ország hatodik legkisebb területű vármegyéje, mégis 258 településből áll, amelyek közül 160-ban ötszáz fő alatt élnek. A hátrányos helyzetű települések száma 151, így a programoknak komoly társadalmi szerepük is van.

– Mikor érte el a közfoglalkoztatás a csúcspontját Zala vármegyében? 

– 2014-ben közel 9 350 fő vett részt a programban, azóta viszont fokozatosan csökkent a számuk. 2024-ben 1 753, 2025 őszén pedig 1 346 fő dolgozott ilyen formában. A létszámcsökkenés is a program sikerességét jelzi, hiszen a résztvevők nagy részét sikerült visszavezetni az elsődleges munkaerőpiacra. A programok döntően az önkormányzatokhoz kötődnek, és ma is a hátrányos helyzetű térségekre összpontosítanak. A kihívás most már nem a szervezés, hanem a meglévő kapacitások fenntartása, valamint az, hogy a résztvevőket sikerüljön átvezetni a versenyszférába – hangsúlyozta a program lényegét a főispán. 

– Zalai sikersztoriként emlegetik a Startmunka mintaprogramokat. Mit lehet ezekről tudni? 

– A zalai járási startmunka mintaprogramok 2012-ben indultak, 1 250 résztvevővel. 2014-re 1 777 főre nőtt a számuk, ma pedig 72 közfoglalkoztató működtet 75 programot, több mint 1,3 milliárd forintos támogatással. A legtöbb kezdeményezés a Letenyei, Lenti és Zalaszentgróti járásban zajlik. A szociális célú programok mellett az értékteremtő, helyi sajátosságokra épülő projektek is egyre népszerűbbek. A zalai önkormányzatok több alkalommal országos elismerést is kaptak a munkájukért: például Borsfa, Kerecseny, Tilaj, Resznek vagy Zalakomár önkormányzata is kiérdemelte a Belügyminisztérium „Start Plusz” vagy „Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok” díját – ismertette a főispán.

Hajléktalanokat is foglalkoztatnak

A zalai részvétellel zajló országos programokra térve kiemelte: vármegyénkben 2011 óta országos közfoglalkoztatási programok is futnak, ezekben 2025-ben már csak a Zalaerdő Zrt. és a katasztrófavédelmi igazgatóság vesz részt, mintegy 33 fővel. A Magyar Vöröskereszt zalai szervezete 2016 óta működtet programot hajléktalan emberek számára, ennek keretében jelenleg 20 fő dolgozik Zalaegerszegen és Nagykanizsán. 

Zalai közfoglalkoztatási kiállítás – a helyi értékek ünnepe

A kormányhivatal 2021 óta szervez „Értéket teremtünk” címmel Közfoglalkoztatási Kiállítást és Vásárt annak érdekében, hogy a közfoglalkoztatási mintaprogramban résztvevő egyes települések lehetőséget kapjanak elért eredményeik, így például az általuk előállított termékek, termények, illetve különböző élelmiszerek bemutatására. 

Az évek alatt igazi zalai hagyománnyá vált eseményt

• 2021-ben Lentiben,
• 2023-ban Zalakaroson,
• 2024-ben Zalaegerszegen,
• 2025-ben pedig Újudvaron rendezték meg. 

 – zárta gondolatait dr. Sifter Rózsa.”