Kós Zoltán 
A pettyes busa ilyen hatalmasra is megnőhet. A fotó illusztráció Forrás: pecaverzum.hu
„A halat visszaengedték
Egy valódi ritkaságnak számító busát fogtak ki a Duna paksi szakaszán a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont szakemberei a folyó idei halfaunisztikai felmérése során – derül ki a kutatóintézet közleményéből. A pettyes busa különlegessége nemcsak a méretében, hanem abban is rejlik, hogy a hal a Duna ezen szakaszán ritkán fordul elő.
A pettyes busa megtalásához vezető vizsgálat a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének közcélú monitorozási programja keretében zajlott, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság és a HUN-REN Állatorvostudományi Kutatóintézet együttműködésével. A szakemberek idén is több helyszínen – Gönyűnél, Nyergesújfalunál, Sződligetnél, Kisapostagnál, Paksnál és Mohácsnál – végeztek kutatóhalászatot, hogy felmérjék a folyó halállományának egészségi állapotát és összetételét.
A felmérés során a kutatók összesen 34 halfajt azonosítottak, köztük több védett és idegenhonos fajt is. A fogások között külön figyelmet kapott az a pettyes busa, amely a Duna középső szakaszán ritkán fordul elő, és kiváló kondícióban volt.
A felmérés további érdekességei közé tartozik, hogy Gönyűnél és Nyergesújfalunál ismét előkerültek a hosszú időn át eltűntnek hitt botos kölönte példányai, míg Mohácsnál kecsegéket és törpecsíkokat is fogtak. A fiatal balinok és német bucók szokatlanul magas száma pedig arra utal, hogy az idei év kedvező volt a dunai halfajok szaporodásához.
A Duna halállománya a kutatás szerint továbbra is változatos és jó egészségi állapotban van, ám az idegenhonos csupasztorkú géb egyedszáma továbbra is rendkívül magas – ez a faj mára szinte uralja a folyó parti zónáit.
A kutatás során a szakemberek a kifogott halak egy részénél a halpenész jelenlétét is vizsgálták, hogy átfogó képet kapjanak a folyó ökológiai állapotáról.
Messziről érkezett a pettyes busa (Hypophthalmichthys nobilis)
A pettyes busa Ázsiából, elsősorban a Jangce és az Amur folyó vízrendszeréből származó halfaj, amelyet az 1960-as években telepítettek be Magyarországra, főként tógazdasági célokra. Jellemzően a víz felső és középső rétegeiben úszik, ahol planktonnal – apró lebegő algákkal és állati szervezetekkel – táplálkozik.
Nevét jellegzetes, sötétszürke pettyeiről kapta, amelyek teste oldalán sorakoznak. A pettyes busa akár 1 méternél is hosszabbra és 40 kilogrammosra is megnőhet, így a nagyobb példányok látványa mindig figyelemre méltó.
A faj idegenhonos a Dunában, természetes szaporodása ritkán sikeres a folyó hazai szakaszán, ezért megjelenése – különösen a part menti zónában, mint most Pakson – igazi különlegességnek számít.”
Eredeti írás: BENCZE PÉTER
Fotó: teol.hu
About the Author
