Otthonosan mozog ez a gyűrűs gólya a sashegyi szeméttelepen. Fotó: Pitó Andor
„(M)enni vagy nem (m)enni?
Ön is észrevette már, hogy a 81-es út mellett, Győrt elhagyva hosszú lábú, hosszú nyakú, hosszú csőrű madarak álldogálnak a villanyoszlopokon? Nem csal a szeme, ezek bizony gólyák. Miért nem repültek el Afrikába? Mit csinálnak a szeméttelepen? Cikkünkből kiderül, hogyan keveredett ide négy gólya is.
Európa-szerte tisztelik az emberek a gólyákat, de a magyarok kiváltképp. Ennek talán az az oka, hogy a nagy nemzeti ünnepeink táján érkeznek hazánkba és indulnak el Afrikába: március idusán térnek vissza költeni, és augusztus végén távoznak melegebb éghajlatra. Úgy tűnik azonban, hogy négy fehér gólya nem naprakész a szakirodalmat illetően, ugyanis még mindig nem repült el. Ezek a madarak a sashegyi hulladékudvar környékén tipródnak hosszú, vékony lábacskáikon. Hogy miért? Erről a Magyar Madártani Egyesület Kisalföldi Helyi Csoportjának titkárhelyettesét, Pitó Andort kérdeztük.
– Az elmúlt években is akadt egy-egy gólya, amelyik megpróbált áttelelni itt, de azok sérültek voltak, így képtelenek voltak neki indulni a hosszú útnak. Ez a négy gólya viszont egészségesnek tűnik – vezette fel a szakember.
Hozzátette, az a tendencia, hogy egyre északabbra helyeződik a gólyák telelőterülete, sőt, több szeméttelepen százával telelnek át már napjainkban is, szerte Észak-Afrikában és a Közel-Keleten.
Gólyák a szeméttelepen: ami másnak szemét, neki étel
– A jelenség nem csupán a globális felmelegedés miatt alakult ki – magyarázta. – Könnyen, kis energiabefektetéssel találnak táplálékot, hiszen a mai szeméttelepek nyitottak, könnyen hozzáférhetőek az élőlények számára. Mérhetetlen mennyiségű élelem áll rendelkezésre, és egyre inkább rájönnek erre a gólyák is. Az országban ez az első olyan eset, amikor több egészséges gólya is megpróbál áttelelni azonos helyen, korábban magányos madarakat figyeltek csak meg. Feltételezhetően áttelelnek, de ezt majd januárban jelenthetjük csak ki biztosan. Jelenleg négy egyed tartózkodik a hulladéklerakó területén, amelyek közül egyiket idén Szlovákiában gyűrűztek meg.

Fotó: Csapó Balázs
Hogy kialakul-e a szemétből táplálkozva hiánybetegségük, azt sajnos nem tudni, idehaza ilyen vizsgálat eddig még nem történt.
Gólyalogika: könnyen elérhető a táplálék, maradok
– Erre csak hosszú távon tudjuk meg a választ, amelyet jelenleg aktívan vizsgálunk. Több szülőpár a szeméttelepről hordja a táplálékot a fiókáknak. A szeméttelep elég megbízható élelemforrás, így azt tapasztaljuk, hogy több fióka repül ki azokból a fészkekből, ahol a költőpár a szeméttelepről etet, mint azokból, ahol a pár tagjai természetközeli élőhelyről gyűjtik a táplálékot. Valószínűleg az így nevelt madarak is hasonlóan fogják táplálni majd saját fiókáikat – vázolta fel a jövőképet Pitó Andor.”
Eredeti írás: PARDAVI MARIANN
Fotó: kisalfold.hu
