Kós Zoltán 
A Karancson felépített fakilátó 1929-ben Forrás: Dornyay Béla Múzeum fényképgyűjteménye
„Karancs-hegy
Kevesen tudják, hogy a Karancs csúcsán magasodó, impozáns acéltorony nem csupán a palóc Olümposz gyönyörű körpanorámájáról híres, hanem arról is, hogy egy kivételes ember emlékét őrzi. Íme a Ruzsik-kilátó legendás története!
Dr. Ruzsik Mihály (1923–1992) természetjáró, vadász és lokálpatrióta Karancsalján született, Salgótarjánban élt és dolgozott. Hivatására nézve ügyvéd, jogtanácsos volt, de igazi szenvedélyének a természet és a madárvilág védelme számított. A Karancson magasodó Ruzsik-kilátó az ő nevét viseli büszkén.
Fotó: Komka Péter / Forrás: MTI
A palóc Olümposz lelke – dr. Ruzsik Mihály emléke a Karancson
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) alapító tagjaként, majd a nógrádi csoport elnökeként évtizedeken át dolgozott a vármegye természeti értékeinek megőrzéséért. Publikációi a Nimród vadászújság és a Nógrád Megyei Hírlap hasábjain jelentek meg, szívügye volt a helyi természetvédelem és a turizmus. Az ő kezdeményezésére vette fel a Salgó Menedékház a Dornyay nevet 1965-ben – ezzel is kifejezve tiszteletét Dornyay Béla iránt.
A Karancs csúcsán már a 20. század elején állt egy fakilátó. Az első, 1929-ben épült torony 16 méteres magasságából 120 kilométerre is elláttak a túrázók.
A helyi közösség és a jóakarat összefogásából született meg: Krepuska Géza földbirtokos faanyagot, az RMSV Rt. helyi acélgyára vasanyagot biztosított, az építők pedig önkéntes munkát végeztek. Sajnos a fatornyot egy villámcsapás pusztította el, az új, kőből és vasból tervezett Horthy-kilátó pedig sosem valósult meg.
Fenséges panoráma, megható történet – ezt rejti a Ruzsik-kilátó a Karancson
A mai 25,6 méter magas acéltorony 1966-ban készült el. Az algyői olajmezőkről származó fúrótornyot lelkes salgótarjáni sportolók, turisták és önkéntesek közreműködésének köszönhetően állították fel – a közösség újabb, példás összefogásának eredményeként. A torony 1991-ben felújításra szorult, és ekkor, az újraavatás napján, 1991. július 13-án kapta hivatalosan a Ruzsik-kilátó nevet – annak az embernek a tiszteletére, aki egész életét a természet szeretetének és védelmének szentelte.
Fotó: Komka Péter
A Ruzsik-kilátó ma is méltósággal őrködik a Karancs 727 méteres csúcsán, ahonnan tiszta időben a Magas-Tátra vonulatai is feltűnnek a láthatáron.
Felújítása 2002 tavaszán fejeződött be az Ipoly Erdő Zrt. jóvoltából. Ideje, hogy visszakerüljön a köztudatba a Ruzsik-kilátó elnevezés, hiszen nemcsak egy acéltorony áll itt, hanem egy emberi örökség, a természet iránti alázat, a közösségért végzett munka és a palóc vidék szeretetének a jelképe.
Ezt erősítve a Zöld Út Természetjárók Egyesülete (ZÚTE) nemrégiben egy új névtáblát is avatott a kilátónál, méghozzá Gergely Judit kivitelezésében egy gyönyörű tűzzománc tábla készült, amin a lemenő nap látszik a Karancs csúcsán található Ruzsik-kilátó mögött.
Ha legközelebb felérünk a Karancs tetejére, és körbetekintünk a csodálatos panorámán, idézzük fel dr. Ruzsik Mihály nevét. Tegyük élővé az emlékét és mondjuk ki büszkén: Ruzsik-kilátó.
A cikk alapját képező összefoglalót és visszatekintést Vincze Gábor, a Zöld Út Természetjárók Egyesületének túravezetője készítette, ami teljes terjedelmében ide kattintva olvasható.”
Eredeti írás: DÚZS M. GERGELY
Fotó: nool-hu
About the Author
Nagy István 