A Vízügyi Igazgatóságnak és minden védekezésre kötelezettnek – tehát az önkormányzatoknak is – kötelezettsége, hogy évente egyszer az árvízi védművek állapotát és a védekezésre való felkészültséget felülvizsgálja. Így tett októberben a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság is, ahová területileg vármegyénk tartozik. Mint megtudtuk: az idei év a 2024-es árvízkárok javításáról és a vízhiány okozta kihívásokról szólt eddig a vízügy szakembereinek. 

Kevesebb árvíz Vasban

Az idei év a tavalyival ellentétben nem az áradások, hanem inkább a vízhiány miatt adott munkát a szakembereknek.
– Szárazság, aszály, kevés talajvíz – ezek korábban főleg az Alföld problémái voltak, de idén már Nyugat-Dunántúlon is érezni lehetett a globális felmelegedés hatásait – mondta el Gaál Sándor, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója a 2025. évi árvíz- és belvízvédekezésre való felkészülés felülvizsgálatáról tartott értekezleten.

A 2025-ös nyár országos viszonylatban a hetedik legmelegebb és a nyolcadik legszárazabb volt 1901 óta. Ennek következtében a térség jelentős részén vízhiány alakult ki, amit több helyen mesterségesen kellett pótolni. A vízügy aszályvédelmi akcióterv alapján juttatott vizet a kiszáradt területekre, hogy megelőzzék a vízminőség romlását és az élővilág pusztulását.

• – A víz nemcsak a mezőgazdaság, hanem az ökológiai egyensúly szempontjából is kincs. Amikor beavatkozunk, az elsődleges cél mindig az, hogy megóvjuk a folyók élővilágát és a vízminőséget – tette hozzá Gaál Róbert.

Tavaly, 2024-ben jelentős árvíz sújtotta a Körmend térségét, ennek nyomán idén a helyreállításokra került a hangsúly. Az igazgatóság mintegy 580 millió forintból újította fel a Rába körmendi és szentgotthárdi árvízvédelmi szakaszait, többek között zsilipeket és murai védtöltéseket is.
– A javítások a hónap végére teljesen befejeződnek – mondta az igazgató, hozzátéve, hogy 2025-ben eddig mindössze egyszer kellett elsőfokú árvízvédelmi készültséget elrendelni.

A Pinka is adott feladatot: az év során több helyen, például Szentpéterfa, Felsőcsatár, Vaskeresztes és Horvátlövő környékén végeztek medertisztítási munkákat. A torlaszokat, bedőlt fákat és hordalékot eltávolították, így a patak visszanyerte eredeti vízszállító képességét. A felülvizsgálat során ellenőrizték a védművek, gátak, zsilipek állapotát is: ilyenkor mesterségesen vizet szivattyúznak a zsiliptáblákhoz és vízzáróssági próbákat csinálnak – gyakorlatilag egy árvizet szimulálnak és megnézik, hogyan működnének a védekezési eszközök.

A térség hat védelmi raktárában összesen 193 ezer zsák, 50 ezer homokzsák, valamint 20 mobil szivattyú áll készenlétben. A vízrajzi hálózat is megújult: idén öt mérőállomást korszerűsítettek, ezek már éjjel-nappal figyelik a vízállást, és az adatokat valós időben továbbítják a központba. Az igazgató szerint mesterséges intelligenciát is tesztelnek, amely a beérkező adatok alapján előre képes modellezni egy lehetséges árhullám alakulását.
– A technológia sokat segít, de a természet mindig tud meglepetést okozni. Az a feladatunk, hogy erre is fel legyünk készülve – mondta.

A szakember arról is beszélt, hogy a vízügy folyamatos szakemberhiánnyal küzd, ami megnehezíti a munkát. A hagyományos Rába-takarítási akcióban idén is részt vettek a dolgozók: tavasszal az Alsószölnök–Püspökmolnári szakaszon tisztították meg a folyót a hulladéktól.

Mi a helyzet most a Rábával és a Pinkával? Kell-e tartanunk az áradástól? – tettük fel a kérdést. – Aggódni nem kell, de tervszerűen felkészülni fontos – hangsúlyozta Gaál Róbert. Az időjárás terén csak az egyhetes előrejelzések a igazán pontosak, ennél hosszabb távra csak becslésekkel tudnak dolgozni. A szélsőséges időjárás okozhat meglepetéseket, de az áradásmentes időszak pontosan erre van, hogy felkészüljünk és hogy egy árvíz esetén már konkrét tervvel a kezünkben kezdjük meg a védekezést. „