Női hormonok és gyulladáscsökkentők a talajban: új kutatás mutatja a szennyezés útját

Az ELTE és a HUN-REN kutatói arra hívták fel a figyelmet, hogy ezek a mikroszennyezők a növények gyökerein keresztül is utat találhatnak a környezetbe – és a gyógyszermaradványok ezzel egyelőre nem ismert hatásokkal is lehetnek az egészségünkre.

Gyógyszermaradványok: emberi egészségre veszélyes vagy csupán környezeti hatás?

A jelenség hátteréről a Pannon Egyetem Nagykanizsa–Körforgásos Gazdaság Egyetemi Központ Soós Ernő Kutató-Fejlesztő Központjának vezetőjét, Dr. Maász Gábort kérdeztük, aki évek óta foglalkozik mikroszennyezők mozgásával és viselkedésével.

– „Mi alapvetően víztechnológiai kutató- és fejlesztő központ vagyunk, a talajvizsgálat nem a fő profilunk. Ugyanakkor a gyógyszermaradványok és azok biológiai hatásai a kutatásaink központjában állnak” – mondja a szakember. – „Ezeknek az anyagoknak a jelenléte elsősorban környezeti kérdés, nem humán-egészségügyi. A kimutatott koncentrációk jelenleg olyan alacsonyak, hogy az emberre gyakorolt hatásuk nem igazolható. Sokkal inkább a talaj élővilágát, a mikrobaközösségeket és egyes növényi folyamatokat befolyásolhatják.”

Hogyan kerülhetnek gyógyszerek a talajba?

A mindennapi gyógyászati készítmények egy része változatlan formában távozik a szervezetből, majd a szennyvízben köt ki. A szennyvíztisztítás fejlettségi szintjétől függően ezek a vegyületek továbbjuthatnak a környezetbe.

A kutatások szerint többféle útvonal is létezik:

• szennyvízzel vagy kezelt szennyvízzel,
• öntözővízzel,
• szennyvíziszappal vagy abból készült komposzttal,
• állattartásból származó trágyával, hígtrágyával.

Olyan hatóanyagokról van szó, mint a karbamazepin (epilepszia elleni szer), a diklofenák (gyulladáscsökkentő) vagy a 17α-etinilösztradiol, amely a fogamzásgátlók hatóanyaga, tehát női hormon.

A komposzt sem steril: hasznos tápanyag, mikroszennyezőkkel keverve

– Például a komposzt esetében sem mindegy, honnan származik az alapanyag, milyen gyógyszermaradványok keverednek benne – folytatja Dr. Maász Gábor. Bár emberi szempontból a hatóanyag rendkívül alacsony, a termőföldben élő mikrobákat, az ott élő állatokat, és az ott növő növények bizonyos biológiai folyamatait befolyásolhatják a gyógyszermaradványok. Ilyen szempontból a szennyvíz kezelése, tisztítása is egy közvetítő közeg.Ugyanis nem tudják ezeket a hatóanyagokat kiszűrni a tisztított szennyvízből, és kis vízfolyásokon keresztül, a tisztított szennyvízen keresztül jutnak el egyrészt élő vizekbe, akár az öntözésen keresztül utána kijuthatnak a földekre. A szennyvíztelepen komposztálásra vagy kihelyezésre kerül a szennyvíziszap, és abban dúsulhatnak ezek a hatóanyagok. Később ezt a szennyvíziszapot komposztálás után mezőgazdasági földekre helyezik ki. Ebben a komposztban valóban van egy csomó hasznos tápanyag, ami miatt kihelyezik a földekre, ám a gyógyszermaradványok is részei a masszának. 

Európai szintű szigorítás: 2040 a határidő

A kutatók szerint a gyógyszermaradványok útja és lebomlása több tényező összjátékától függ – ezért nehéz pontosan modellezni a talajban zajló folyamatokat.

– A témával annál is inkább rengeteget foglalkozunk mi is, mert az Európai Unió szigorítja a szennyvízkezelés határértékeit és kívánalmait, ezért erre célzott technológiai fejlesztéseket kell végezni. 2040-ig szól a határidő, hogy a gyógyszermaradványok eltávolításra kerüljenek a szennyvízkezelés során, emiatt intenzív technológiai fejlesztéseket kell elvégezni a szennyvíztelepeknek Európa-szerte – zárja gondolatait Dr. Maász Gábor.

A tét nem csupán a talaj tisztasága: a kutatók szerint hosszú távon a teljes élelmiszerlánc védelmét is szolgálják ezek az újítások.”