Vučić figyelmen kívül hagyta a Nyugat minden figyelmeztetését, most Moszkva előtti meghajlás kifizetődő
Kós Zoltán 
epa12423889 Serbia's President Aleksandar Vucic arrives for the 7th meeting of the European Political Community (EPC) in Copenhagen, Denmark, 02 October 2025. The summit, bringing together leaders from across the continent, will focus on defense and support for Ukraine, the security situation in Europe, including economic security and migration. EPA/THOMAS TRAASDAHL DENMARK OUT
„Üzemanyaghiány, emelkedő árak, a külkereskedelmi láncok megszűnése és végül az energiaválság… Ezek a lehetséges következményei az amerikai szankciók jelenlegi helyzetének a szerb olajipar ellen, amelyről a szerb kormányt már régóta figyelmeztették, de saját biztonsága helyett Moszkva udvariasságát választotta. Most már világos, hogy Aleksandr Vučić szerb elnök hosszú távú tűzzel való játszadozása, aki minden egyes, az Oroszország elleni szankciók bevezetéséről és az Európai Unió külpolitikájával való harmonizációról szóló említésre reagált, azzal fizetődik meg, hogy mi a Kreml hűséges barátai vagyunk. Ez a hűséges barát most egy olyan bottal vág vissza, amely Szerbia polgárainak fejére fog esni.
Az Ukrajna elleni orosz agresszió kezdetétől fogva Belgrád egyértelmű figyelmeztetéseket kapott mind az Európai Uniótól, mind Amerikától, hogy a semlegességet nem fogják tolerálni. Minden külföldi tisztviselő, aki ebben az időszakban Szerbiába látogatott, nyíltan kijelentette ezt nyilvános beszédeiben, miután találkozott Alessandro Vučić elnökkel.
Gyakorlatilag egész Európa arra kérte Szerbiát, hogy igazodjon külpolitikájához, először szankciók bevezetésével és az orosz befolyás fokozatos csökkentésével. A szerb kormány hallgatott erről, és megpróbálta eladni a választóknak egy olyan történetet, amelyben sikeresen két vagy akár több széken is megült. Annak ellenére, hogy a Szerbiára nehezedő nyomás egyre erősebb, különösen az elmúlt évben, úgy tűnik, mintha a kormány addig halogatná a dolgokat, amíg el nem értük a szakadék szélét.
A német diplomácia vezetője tegnapi belgrádi érkezése előtt azt nyilatkozta, hogy a NIS körüli jelenlegi válságot ebből a szemszögből is lehet vizsgálni. A nyugat-balkáni országok Európai Uniós tagságáról szólva Johan Vadeful azt mondta:
„Aki a jogállami közösség és a piac részévé akar válni, annak felelősséget kell vállalnia, még ha ez nehéz lépéseket is igényel.”
Tisztázta, hogy a Nyugat-Balkán országai számára döntő fontosságú energiaforrásaik diverzifikálása, hogy hosszú távon megerősítsék függetlenségüket és szuverenitásukat.
„Mi Németországban tudjuk, mennyire fájdalmas és egyben szükséges is lehet ez” – mondta Wadeful, és emlékeztetett arra, hogy Németország teljesen megszabadult az orosz gáztól való függőségtől Oroszország Ukrajna elleni támadását követően.
A következtetés az, hogy Szerbiának több mint elég ideje volt megelőzni a jelenlegi problémát, ami potenciálisan a legnagyobb energiaválsághoz vezethet. A kormány azonban ezt nem tette meg, hanem inkább Moszkvát védte, mint önmagát és polgárait.
A baj sosem jár egyedül, így tegnap érkezett a hír, hogy Donald Trump amerikai elnök támogatta azt a törvényt, amely szankciókat szabna ki az Oroszországgal üzleti kapcsolatban álló országokra.
A Bloomberg szerint a törvényjavaslat lehetővé tenné Trump számára, hogy akár 500%-os vámot vessenek ki azokból az országokból származó importra, amelyek orosz energiatermékeket vásárolnak, és nem támogatják aktívan Ukrajnát.
Srećko Đukić volt diplomata a Novának azt nyilatkozta, hogy Szerbiának nincs más választása, mint elfogadni a Trump által diktált feltételeket.
„Nem látom, mit tehetne még Szerbia. A szerb kormánynak sokkal korábban kellett volna politikát folytatnia az NIS-szankciók szabályozásával kapcsolatban. Ez a történet már az év eleje óta tart. A szerb kormány aludt és várt, hogy valaki más oldja meg a problémát, ami a házában, az udvarában van” – mondja Djukic.
A Nova beszélgetőpartnere hozzáteszi, hogy Oroszország mindig a saját érdekeit nézte, vagyis azt, hogyan elégítse ki magát és hogyan keressen pénzt a tranzakcióból.
„Teljesen kizárta Szerbiát, abban a hitben, hogy teljesítette vele szemben minden erkölcsi kötelezettségét, például Koszovót és Metohiját, valamint az olcsó gázt és olajat. Egy elvtelen politika most kifizetődik. Ami Szerbiát illeti, már megfizettük a jó árat. Brüsszel nem engedi, hogy új tárgyalási fejezeteket nyissunk és EU-s forrásokat használjunk fel, az USA-val is problémánk van” – mondja Đukić.
Djukic szerint a szerb kormány eddig figyelmen kívül hagyta Brüsszel összes kérését és figyelmeztetését.
„Brüsszel most elkezdte a másik szárnyat fordítani Belgrád felé, és most Szerbiában is érezhető a korlátozó politikájuk. Belgrád Brüsszellel szembeni túlzó politikájának árát most kamatostul fizetik meg. Nehéz helyzetben vagyunk” – mondja Đukić.
Milan Ćulibrk újságíró és gazdasági elemző szerint a végén mindenért a polgárok fognak fizetni.
„Az első következmény az olajszármazékok nehezebb ellátása, és a korábbi tapasztalatok alapján a benzin és a dízel árának emelkedése. A második az üzemanyagimport növekedése, ami elvékonyítja az ország devizatartalékait, és a költségvetés bevételeinek lassabb, kisebb növekedését eredményezi. Harmadszor, a tervezettnél lassabb gazdasági növekedés, amely a GDP növekedési ütemétől, a közszféra béremelkedésétől és a nyugdíjak növekedésétől függ. Negyedszer, a költségvetésbe beáramló alacsonyabb összeg miatt az államnak további adósságot kellene felvennie, és ezt az adósságot a polgároknak kamattal együtt kellene fizetniük. A vele való kapcsolatok romlása a gázmegállapodást is megkérdőjelezi, és ebben az esetben áramhiány és a gázerőművek működésével kapcsolatos problémák is felmerülnének. A legtöbb polgár nincs tisztában a legrosszabb forgatókönyvvel. Nem világos számomra, hogy január 10-én hogyan nem tudtak erről, és mire vártak tíz hónapig” – mondja Ćulibrk.”
Eredeti írás: Andrija Lazarevic
Fotó forrása: nova.rs
About the Author
