Mit mondott a német külügyminiszter Szerbiának?

Marko Đurić, Szerbia külügyminisztere a német kollégájával folytatott találkozó után kijelentette, hogy Szerbia a lehető leghamarabb az Európai Unió tagja szeretne lenni, ami az ország stratégiai célja, hozzátéve, hogy közvetítette a tárgyalópartner felé a szerb nép koszovói helyzetét, valamint azt, hogy Szerbia elkötelezett a stabilitás megőrzése mellett – írja a Kosovo Online.

Vadeful elmondta, hogy Aleksandar Vučić szerb elnöktől és Marko Đurić diplomáciai vezetőtől biztosítékot kapott arra, hogy Szerbia egyértelműen az Európai Unió felé vezető úton halad.

Vadeful:  Az Ohridi Megállapodás kötelező érvényű

A Đurićcsal folytatott találkozó után Belgrádban újságíróknak azt nyilatkozta, hogy a tagjelölt országtól elvárják a gyülekezési és szólásszabadság biztosítását, és ez nem képezi alku tárgyát, mert ezek az EU pillérei.

Vadeful rámutatott, hogy a Koszovóval folytatott párbeszéd előrehaladása kulcsfontosságú Szerbia európai uniós tagságához vezető útján, és hogy az Ohridi Megállapodás mindkét félre nézve kötelező érvényű – írja a Kosovo Online.

Hangsúlyozta, hogy az Ohridi Megállapodás kötelező érvényű, és mindkét félnek végre kell hajtania azt.

Vadeful arról számolt be, hogy nyílt és konstruktív tárgyalásokat folytatott Belgrádban, és hangsúlyozta, hogy Szerbia és Németország gazdaságilag és emberileg is összefonódik, emlékeztetve arra, hogy Németország a legnagyobb kereskedelmi partner, és hogy nagyszámú szerb talált otthonra ebben az országban.

„Szerbia az európai család része, és részt kell vennie az európai értékek családjában. Az EU által 2002-ben Thesszalonikiben tett ígéret továbbra is érvényes” – mondta Vadeful.

Jelezte, hogy Đurić miniszterrel megvitatta az európai értékek közös védelmét.

Vegyes üzenetek Szerbiából

„Elmagyaráztam, hogy Szerbia, mint a régió gazdaságilag legerősebb, legnagyobb lakosságú országa, a legnagyobb jelentőséggel bír a Nyugat-Balkánon, és el kell döntenie, hogy elkötelezi magát európai útjának és a kül- és biztonságpolitika harmonizációjának, mert ezzel szemben vegyes jelzéseket küld, amelyek nem egyeztethetők össze az EU alapvető értékeivel” – mondta Wadeful.

Kijelentette, hogy egyetértettek abban, hogy számos területen lehetne továbbfejleszteni az együttműködést, különösen az energiaszektorban, és mindenekelőtt a megújuló energiaforrások terén, az Oroszországtól való függetlenség megerősítése érdekében.

Hozzátette, hogy az európai biztonságról is tárgyaltak, hangsúlyozva, hogy Ukrajna számára újabb nehéz tél vár.

„Oroszország fokozta támadásait Ukrajna ellen. Putyin agressziójával szemben a legerősebb garancia Ukrajna megvédésének képessége. Továbbra is nyomást kell gyakorolnunk Oroszországra, hogy véget vessünk ennek az agresszív háborúnak. A Putyin által vívott háborúnak nagy ára van. Fontos, hogy kitartóak maradjunk az EU-ban, és végrehajtsuk a 19. szankciócsomagot. Ukrajna megsegítése nemcsak pénzügyi, hanem politikai is” – mondta Wadeful.

Ennek ellenére azt mondta, hogy az ukrajnai háború új lendületet adott a nyugat-balkáni országoknak az európai úton.

Előrelépésre van szükség a jogállamiság és a korrupció elleni küzdelem reformjai terén

Hangsúlyozta, hogy a tagsághoz előrelépés szükséges a jogállamiság reformjai és a korrupció elleni küzdelem terén, valamint azt várja a szerb kormánytól, hogy gyorsítsa fel a reformmunkát.

„Szükség van egy világos állásfoglalásra az európai politikák kérdésében is. A jogállamiság és a gyülekezési szabadság olyan dolog, ami nem képezheti alku tárgyát, és nélküle nincs demokratikus társadalom fejlődése” – mondta Vadeful.

Azt mondta, hogy Szerbiában erőszakos fellépés történt a tüntetőkkel szemben, és a kormány kötelessége biztosítani a békés tiltakozáshoz való jogot.

Wadeful hangsúlyozta, hogy a berlini folyamat fontos katalizátor az EU felé vezető úton, és ígéretet tett arra, hogy Németország továbbra is vezető szerepet fog játszani benne.

„Kulcsfontosságú, hogy kézzelfogható előrelépést érjünk el. A mobilitási megállapodást teljes mértékben végre kell hajtani a régióban. Ez kézzelfogható előnyökről szól a polgárok számára. Ezek azért fontosak, mert valódi közeledés fog bekövetkezni, ha csökken a bizalom. Célunk egyértelmű, hogy a Nyugat-Balkán több országa is az EU részévé váljon” – hangsúlyozta.

Vučić üzenete

A Vadeful arról is beszámolt, hogy Aleksandar Vučić, Szerbia elnöke egyértelműen kijelentette, hogy Szerbia az európai úton halad.

„Meggyőzőnek tartom ezt a kijelentést, és teljes mértékben támogatom. Ehhez Szerbiának össze kell hangolnia kül- és biztonságpolitikáját, mindenekelőtt Ukrajnával kapcsolatban. Intenzíven megvitattuk ezt, és ismételten felszólítottam, hogy tegyenek is lépéseket Ukrajna támogatása érdekében, és világosan fogalmazzák meg, hogy Oroszország agresszív háborút indított” – mondta Vadeful, hozzátéve, hogy Ukrajna háborút vív mindenkiért Európában, és egyértelmű támogatásra és az ő oldalán állásra van szükség.

Marko Đurić: A reformok előrehaladását meg kell duplázni, sőt meg kell háromszorozni

„Szerbia számára az EU stratégiai cél, mert lehetőséget látunk benne a régió kapcsolatainak paradigmájának megváltoztatására, lehetőséget egy új, más jövő megteremtésére, amelyben a kontinens történetének legnagyobb békeprojektje átalakítja a kontinensen az államok és az etnikumok közötti kapcsolatokat” – mondta Đurić.

A cél eléréséhez – mondta – meg kell duplázni, sőt megháromszorozni a reformok előrehaladását.

„Amit Németországgal együttműködve elértünk a gazdaságban, az hozzájárul az átfogó reformokhoz. Közösen arra a következtetésre jutottunk, hogy kapcsolataink magasan fejlettek, és készen állnak azok további javítására” – mondta Đurić.

Hangsúlyozta, hogy német kollégájával a koszovói szerb nép álláspontjáról, de Szerbia elkötelezettségéről is beszélt a régió stabilitásának megőrzése, az etnikumok közötti kapcsolatok paradigmájának megváltoztatása és egy más, európai perspektíva megteremtése iránt az itt élők számára.

„Ez különösen fontos egy nehéz és polarizáló év kontextusában, különösen a régió fiatalabb generációi számára perspektívát teremteni szükségesség összefüggésében. A Németországgal való partnerség kulcsfontosságú ebben az értelemben, mert a támogatással nagyon szorossá, kézzelfoghatóvá és elérhetővé tehetjük az európai perspektívát” – hangsúlyozta a szerb diplomácia vezetője.

Đurić: Szerbia mielőbb EU-tagságot akar

Kiemelte, hogy Szerbia mielőbb az EU tagja szeretne lenni.

„Meg tudjuk csinálni, figyelembe véve emberi kapacitásunkat, és azt a tényt, hogy Szerbia a regionális gazdaság 52 százalékát teszi ki, de az általános társadalmi potenciálunkat is. Hisszük, hogy Szerbia helye és jövője az EU-ban van” – mondta Đurić.

Kitért arra is, hogy Johann Wadeful német miniszter kiváló ismerője a balkáni helyzetnek, de emellett határozott szószólója és szószólója a régióval való együttműködés elmélyítésének és új kapcsolatok kialakításának.

Đurić háláját fejezte ki Németországnak a Szerbiának nyújtott minden segítségért, emlékeztetve arra, hogy a két ország 25 éves együttműködést ünnepel a fejlesztési segélyek terén.

Emlékeztetett arra, hogy Németországban egy jelentős szerb közösség él, amely hidat jelent a két ország között, és hozzájárulhat a kapcsolatok általános erősítéséhez.

Đurić azt is elmondta, hogy a Vadeful támogatását kérte a 3. klaszter megnyitásához, összhangban az azt ajánló EB-jelentéssel.

Berlini folyamat

Kiemelte azt is, hogy a berlini folyamat a regionális együttműködés egyik legfontosabb eszköze.

„Felajánlottuk Németországnak, hogy Szerbia is játsszon aktívabb szerepet a berlini folyamat keretében zajló regionális együttműködésben. Eltökéltek vagyunk abban, hogy az elkövetkező években sokkal többet tegyünk. Továbbra is javítani fogjuk a politikai, gazdasági és általános kapcsolatokat a régióban, megerősítjük és elmélyítjük a kapcsolatokat Németországgal, amiért tisztelettel és hálával tartozunk, mert Szerbia megduplázta GDP-jét, nagyrészt a német vállalatoknak köszönhetően. Kapcsolatunk nemcsak gazdasági, hanem értékes is, és az együttműködés tovább fog erősödni” – mondta Đurić miniszter.

Vadeful, aki tegnap este érkezett Belgrádba, ahol Vučićcsal, ma pedig Đurićcsal beszélt, a civil társadalom képviselőivel is beszélni fog, majd Pristinába és Szkopjéba utazik, ahol befejezi háromnapos nyugat-balkáni látogatását.

Belgrád után a német miniszter Pristinába utazik, ahol tárgyal Vjosa Osmani koszovói elnökkel, Aljbin Kurti (Albin) technikai mandátumú miniszterelnökkel és a KFOR misszióban részt vevő német katonákkal.

A német diplomácia vezetője ezt követően Szkopjéba utazik, ahol bejelentették a találkozókat Hristijan Mickoski miniszterelnökkel és Timcho Mutsunski külügyminiszterrel.

Vadeful vasárnap Bosznia-Hercegovinában kezdte a körutat, majd Montenegróban és Albániában járt, mielőtt megérkezett Belgrádba.”