„Az Oroszországgal szembeni szankciókat, úgy tűnik, ha nehezen is, de túléli a német ipar. Kínával azonban már más a helyzet, a német gazdaság exportorientáltsága pedig kölcsönös függést teremtett, aminek egész Európa ihatja meg a levét.
Amennyiben a retorikai fogásoknak valóban jelentőségük van, akkor egy új, pragmatikusabb német politikával kell szembenéznünk – írja az Economist. A németek láthatták, ahogy infrastruktúrájuk az évtizedes alulfejlettséget nyögi, hogy iparuk túlzottan függ a Kínába irányuló exporttól, valamint azt, hogy a vállalatok küzdenek a munkaerőhiánnyal. Sokan úgy érezték, hogy a hosszabb távú kihívások, például az éghajlatváltozás és a nyugdíjrendszer témáját is elhanyagolták.
2014-ben a Krím bekebelezése miatti uniós szankciók ellenére több mint 4000 német vállalat tevékenykedett Oroszországban.
Több mint 200 német cég továbbra is üzleti tevékenységet folytat az országban.
A túlnyomó többség azonban kivonult a személyzettel együtt, sokszor a szankciókon túlmutatóan is. Ez nemcsak az orosz, hanem a német gazdaságnak is fáj.
A Merkel-adminisztráció alatt a német gázimport 55 százaléka érkezett Oroszországból, emellett finomítók, gáztároló létesítmények és egyéb kritikus infrastruktúrák eladását tették lehetővé orosz cégek számára. A jelenlegi kormányzat azt tűzte ki célként, hogy Németország 2024 nyarára teljesen leváljon az orosz energiahordozók importjáról. Ez azonban elsősorban populista fogás volt, és katasztrofális lehet a német ipar számára. Nemrég Oroszország csökkentette, majd megszakította a gázszállítást Európa felé, ami érzékenyen érintette Németországot.
A kormány szerint ugyanakkor az Oroszországból érkező gáz immár csupán az import 26 százalékát teszi ki, a tárolókat pedig normál szintre töltötték föl. A jövő év elejére emellett öt cseppfolyósítottgáz-terminált (LNG) fognak elkészíteni.
Emellett a kereslet csökkenése is új ütemet vett. A Mercedes-Benz részéről például úgy nyilatkoztak, hogy kevesebb gázzal is tudnak dolgozni, mint azt előzetesen gondolták. A vállalat mostanáig 10 százalékkal csökkentette gázfelhasználását, ez az arány pedig az év végére elérheti akár az 50 százalékot is. A kormány azt tervezi, hogy olyan aukciós mechanizmust indít, amely lehetővé teszi a cégek számára a gázfelhasználás meghatározott áron csökkentését.
Németország tehát viszonylag jól áll energiafelhasználási portfóliójának bővítésével, ezzel pedig stratégiai szempontból is kevésbé sebezhetővé válik. Azonban a magas gázáraknak és szén-dioxid-kibocsátásnak rövid távon nagyok a költségei, és sokan félnek attól, hogy azok az iparágak, amelyek az olcsó orosz energiára támaszkodtak, nagy bajba kerülhetnek.
Az ipar a gyártói piacok problémájával is szembesül. Oroszország ebből a szempontból elveszett. A BDI, a német ipari szövetség pedig már régen figyelmeztetett arra, hogy kockázatos lehet a kínai felvevőpiacra nagymértékben támaszkodni.
A német iparág exportra támaszkodása
olyan függőséget teremtett, amely tehetetlenné tesz minket
– mondta Norbert Röttgen kereszténydemokrata képviselő a német közszolgálati televíziónak.
Németország nagy aggodalma Moszkva szankcionálása miatt az olcsó energiához való hozzáférés elvesztése volt. Pekingé arról szólna, hogy az ország elveszíti gazdasági jólétének alapját. Az utóbbi években Kína vált Németország legfontosabb kereskedelmi partnerévé az Egyesült Államok helyett. Az ország tavalyi 2600 milliárd eurós külkereskedelmének közel 10 százalékát bonyolította le Kínával.
Azt rendkívül alábecsülik országunkban, hogy milyen mértékben járul hozzá Kína a jólétünkhöz
– nyilatkozta Herbert Diess, a Volkswagen vezérigazgatója egy nemrégiben készített interjúban.
A német autógyártók által előállított minden harmadik autót Kínában értékesítenek. A német gépjárműgyártók Kínában is jelentős gyárak hálózatát működtetik, amelyek 4,3 millió autót állítottak elő 2021-ben. A kölni székhelyű Német Gazdasági Intézet júniusi tanulmánya szerint
körülbelül 1,1 millió német munkahely, vagyis a teljes szám 2,4 százaléka függ közvetlenül a kínai fogyasztástól.
Noha Németország és az EU többi része Kína számára is kulcsfontosságú piacok, a tanulmány megjegyzi, hogy a kínaiak csökkentik az Európától való függőségüket, míg az ő európai piacuk és a kontinens kitettsége feléjük csak növekszik.”
Címlap fotó: A stuttgarti autógyártó Mercedes-Benz bejárata. Fotó: Bernd Weißbrod / picture alliance / Getty Images
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
