Forradalmi kísérlet Kecskeméten: így menthetik meg a város fáit az avarral – fotók, videó
Kós Zoltán 
Kecskeméten új öltettel álltak elő annak érdekében, hogy segítsék a városi zöldfelületek fenntartását, ezt a célt az avar helyben hagyása szolgálja Fotó: Bús Csaba
„A Kecskeméti Városüzemeltetési Nonprofit Kft. innovatív ötlettel állt elő annak érdekében, hogy segítsék a városi zöldfelületek fenntartását. Az avar helyben hagyása szolgálja ezt a célt. Kísérleti jelleggel a város több pontján helyben hagyják az avart komposztálódni. Hogy néz ki ez a gyakorlatban és mit várnak a projekttől?
Szerda délelőtt a Hunyadivárosban jártunk. A Zászló utca felől, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága mögötti zöld területen egy nagyon különleges fa áll, amely lényegében „új otthont” kapott. A fa környezetét aprított falevéllel vették be, amit – hogy azt a szél ne hordja el – lefedtek mulccsal, és jól elkerítették. Az avar helyben hagyása így megoldott, de mi célt szolgál ez?
Az avar helyben hagyása segíti a zöldfelületek fenntartását
Győri András városi főkertész elmondta, ez egy speciális avargyűjtési megoldás, amely során úgynevezett talajpaplant vagy avarpaplant hoztak létre. Ahogyan arról a Kecskeméti Városüzemeltetés a környékbeli lakókat is tájékoztatta, az avarpaplan létrehozása azért jó, mert az segíti fenntartani a talaj nedvességtartalmát, könnyebben komposztálódik, jobban megtartja a csapadékot és még az állatoknak is búvóhelyet és élelemszerzési forrást jelenthet.
Az avarpaplan előnyei:
- fenntartja a talaj nedvességtartalmát
- az aprított falevelek könnyebben komposztálódnak
- az érkező csapadék könnyebben bejut a talajba, mert a levelek nem állnak össze rétegesen
- az avar lazítja a talaj szerkezetét
- szervesanyag-utánpótlást biztosít, tehát hozzájárul a talajélet kialakulásához
- táplálja a mikorrhiza gombákat: ez megkönnyíti a fák vízhez és tápanyaghoz jutását
- természetes élőhelyet nyújt az avarszinti élővilágnak
- táplálékhoz juttatja a madarakat
- búvóhelyet jelenthet olyan állatoknak, mint például a sün.
Kiemelt figyelmet fordít a város a zöld infrastruktúra fejlesztésére és fenntartására
Győri András a helyszínen kiemelte, elkészítették a Zöld Infrastruktúra Fejlesztés és Fenntartási Akciótervet, amely fontos intézkedéssorozatot fogalmaz meg az ökológiai zöldfelületek üzemeltetésére és fenntartására vonatkozóan. Ezt a bizottságok már jóváhagyták, így Kecskemét közgyűlése az akciótervet várhatóan csütörtökön fogja elfogadni.
Három helyszínen valósul meg kísérleti jelleggel az avar helyben hagyása
A szakemberek elmondták, gyakran merül fel a városban az a kérdés, hogy ha ennyi pozitívuma van, akkor miért nem hagyják helyben komposztálódni az avart a zöldfelületeken. Ennek egyszerű magyarázata van: ez a város legtöbb területén balesetveszélyt eredményezne, ugyanis a szél az úttestre, járdafelületekre fújná a nagy mennyiségű lehullott lomot, amely nyirkos időben csúszóssá válik.
Ezért hozták létre az avarpaplant farönkökkel körülvett, elzárt területen fák környezetében. A Hunyadivárosban egy nagyon különleges, ám egyre rosszabb állapotban lévő ezüstfa – vagy ahogyan a köznyelv ismeri: olajfűz – kapott avarpaplant, illetve további két helyszínen kísérleteznek ezzel a megoldással:
- a Pázmány Péter utcában
- és a Budai utcában.
Brunszki Darinka, a Kecskeméti Városüzemeltetési Nonprofit Kft. főkertész koordinátora, a projekt egyik vezetője elmondta, többek között azt várják ettől a kísérlettől, hogy az hozzájáruljon a növényzet fenntartásához, így a fák és az említett hunyadivárosi ezüstfa is új erőre kapjon.
Azt ugyanis tudni kell, hogy a Duna-Tisza közi homokhátság éghajlata – így Kecskemété is – 2020 óta hivatalosan félsivatagivá vált. A KVÜ felhívta rá a figyelmet, hogy térségünkből több víz párolog és távozik el, mint amennyi csapadék érkezik, így a növényzet fenntartása kritikussá vált. A fák sínylődnek, míg kultúrnövényt csak állandó locsolás mellett lehet életben tartani. A vízmegtartáshoz viszont az avarpaplan nagy mértékben hozzájárul.”
Eredeti írás: VIZI ZALÁN
Fotó forrása: baon.hu
Videó az eredeti írás alatt.
About the Author
