Forradalmi kísérlet Kecskeméten: így menthetik meg a város fáit az avarral – fotók, videó

Az avar helyben hagyása segíti a zöldfelületek fenntartását

Győri András városi főkertész elmondta, ez egy speciális avargyűjtési megoldás, amely során úgynevezett talajpaplant vagy avarpaplant hoztak létre. Ahogyan arról a Kecskeméti Városüzemeltetés a környékbeli lakókat is tájékoztatta, az avarpaplan létrehozása azért jó, mert az segíti fenntartani a talaj nedvességtartalmát, könnyebben komposztálódik, jobban megtartja a csapadékot és még az állatoknak is búvóhelyet és élelemszerzési forrást jelenthet.

Az avarpaplan előnyei:

• fenntartja a talaj nedvességtartalmát
• az aprított falevelek könnyebben komposztálódnak
• az érkező csapadék könnyebben bejut a talajba, mert a levelek nem állnak össze rétegesen
• az avar lazítja a talaj szerkezetét
• szervesanyag-utánpótlást biztosít, tehát hozzájárul a talajélet kialakulásához
• táplálja a mikorrhiza gombákat: ez megkönnyíti a fák vízhez és tápanyaghoz jutását
• természetes élőhelyet nyújt az avarszinti élővilágnak
• táplálékhoz juttatja a madarakat
• búvóhelyet jelenthet olyan állatoknak, mint például a sün.

Kiemelt figyelmet fordít a város a zöld infrastruktúra fejlesztésére és fenntartására

Győri András a helyszínen kiemelte, elkészítették a Zöld Infrastruktúra Fejlesztés és Fenntartási Akciótervet, amely fontos intézkedéssorozatot fogalmaz meg az ökológiai zöldfelületek üzemeltetésére és fenntartására vonatkozóan. Ezt a bizottságok már jóváhagyták, így Kecskemét közgyűlése az akciótervet várhatóan csütörtökön fogja elfogadni.

Három helyszínen valósul meg kísérleti jelleggel az avar helyben hagyása

A szakemberek elmondták, gyakran merül fel a városban az a kérdés, hogy ha ennyi pozitívuma van, akkor miért nem hagyják helyben komposztálódni az avart a zöldfelületeken. Ennek egyszerű magyarázata van: ez a város legtöbb területén balesetveszélyt eredményezne, ugyanis a szél az úttestre, járdafelületekre fújná a nagy mennyiségű lehullott lomot, amely nyirkos időben csúszóssá válik.

Ezért hozták létre az avarpaplant farönkökkel körülvett, elzárt területen fák környezetében. A Hunyadivárosban egy nagyon különleges, ám egyre rosszabb állapotban lévő ezüstfa – vagy ahogyan a köznyelv ismeri: olajfűz – kapott avarpaplant, illetve további két helyszínen kísérleteznek ezzel a megoldással:

• a Pázmány Péter utcában
• és a Budai utcában.

Azt ugyanis tudni kell, hogy a Duna-Tisza közi homokhátság éghajlata – így Kecskemété is – 2020 óta hivatalosan félsivatagivá vált. A KVÜ felhívta rá a figyelmet, hogy térségünkből több víz párolog és távozik el, mint amennyi csapadék érkezik, így a növényzet fenntartása kritikussá vált. A fák sínylődnek, míg kultúrnövényt csak állandó locsolás mellett lehet életben tartani. A vízmegtartáshoz viszont az avarpaplan nagy mértékben hozzájárul.”