Marković: Nem számítok az amerikai engedély megérkezésére, a bankok hamarosan blokkolni fogják a NIS-számlákat
Kós Zoltán 
Szerbiai olajipar NIS Fotó: N1
„Ha az amerikai üzleti engedély nem érkezik meg ezekben az utolsó pillanatokban, a korábbi bejelentések szerint a pancsovai finomító ma teljesen leáll. Željko Marković energiaszakértő az RTS-nek elmondta, hogy nem számít sem az engedély megérkezésére, sem a finomító működésének leállítására. Azt is elmondta, hogy várható, hogy a bankok hamarosan zárolják a NIS számláit, és ebben az esetben csőd fenyegeti.
„Az amerikaiak egyszerű okból nem reklámoznak – bevezettek szankciókat, a szankciók érvényben vannak, nem látják, hogy bármi is megváltozott volna, miért is tennék” – teszi hozzá Marković az RTS- nek .
Kiemeli, hogy nincsenek új információk a pancsovai finomító működésével kapcsolatban, és úgy véli, hogy azt most le fogják állítani.
„Nem vagyok technológus, talán egy technológus jobban elmagyarázná, de azt tudom, hogy kétféle finomítói konzerválás létezik. Az egyik, hogy nitrogénnel töltik fel, hogy megakadályozzák a csövek korrózióját, és ez a rendszer akár három hónapig is eltarthat, majd egy hónapon belül újra üzembe helyezhető a finomító. Abban az esetben pedig, ha teljesen leállítják, négy vagy több hónapra van szükség az újbóli üzembe helyezéshez. Ez akkor fordul elő, ha több mint három hónapja állt” – magyarázza Marković.
„Várható, hogy a bankok hamarosan blokkolni fogják a NIS-számlákat”
A NIS-szel kapcsolatban azt mondja, hogy nem szabad megengedni a másodlagos szankciók kockázatát.
„Ha bármelyik bankot vagy a Szerb Nemzeti Bankot blokkolnák, az nagyon nehéz intézkedés lenne, és bizonyos értelemben a mi nagy vereségünk. Tehát várható, hogy a bankok hamarosan blokkolni fogják a NIS-számlákat. Ilyen helyzetben a NIS már nem működik” – teszi hozzá Marković.
Azt jelzi, hogy ebben az esetben a NIS csődbe megy.
„Ezért, ha nem tudja teljesíteni a kötelezettségeit, behajtásra kerülnek a tartozások, majd csődeljárást indítanak, csődgondnokot neveznek ki, majd eladják az ingatlant” – mutat rá Marković.
Amikor arról kérdezték, hogy mennyire összetett és költséges a finomító újraindításának folyamata, Marković azt mondja, hogy nincs információja arról, hogy mennyibe kerülne egy ilyen művelet, de mindenesetre nem vagyunk olyan helyzetben, hogy pénzt tudnánk keresni vagy pénzt megtakarítani rá.
„Olyan helyzetben vagyunk, hogy ez mindenképpen pénzbe fog kerülni, akár NIS-ből, akár közvetve. Ez a helyzet nekünk is pénzbe kerül, csak azt vizsgáljuk, hogyan csökkenthetjük ezeket a költségeket” – teszi hozzá Marković.
Milyen lehetőségek vannak most?
Arról szólva, hogy milyen lehetőségek vannak Szerbia számára, Marković kijelenti, hogy az első lehetőség az, hogy úgy járjon el, ahogy más országok, például Bulgária és Németország is tették.
„De a kormányunk úgy döntött, hogy nem alkalmaz ilyen intézkedést, mert nem akarja erőszakkal átvenni ezt a céget. Ez egy olyan intézkedés lenne, amivel fenntarthatnánk az ellátás stabilitását és minden mást, vagyis megúszhatnánk. Szerintem ez az intézkedés nekünk is sokba kerül, a NIS átvételével most folytatnánk a NIS munkáját, de miután a helyzet rendeződik, véget ér a háború, biztosan lennének pereink nemzetközi bíróságok előtt és néhány választottbírósági eljárás, és ezt újra meg kellene fizetnünk” – magyarázza Marković.
Azonban, ahogy mondja, ha nem így cselekszünk, akkor most problémák merülnek fel.
„A probléma az, hogy a gazdaság számára is problémák merülnek fel. A GDP növekedése is veszélybe kerül, ami minden bizonnyal rontani fogja az inflációt” – teszi hozzá Marković.
Segíthetett volna Orbán és Putyin beszélgetése?
Ami Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozóját illeti, valamint azt, hogy ez közelebb viszi-e Oroszországot ahhoz, hogy vevőt találjon a NIS-re, Marković úgy véli, hogy egy ilyen beszélgetésnek már hónapokkal ezelőtt is voltak értelmei, de most már túl késő.
„Maga a NIS eladása, ha az oroszok most keresnének vevőt és eladnák, egy olyan helyzetben, amikor a céged nem működik, az árak és az ajánlatok mások, és ez folytatódik. Mindenesetre minden ilyen műveletet nem lehet gyorsan lebonyolítani. Biztosan eltart egy pár hónapig, és már nincs időnk. Ha ilyen tárgyalások februárban vagy márciusban történtek volna, akkor optimistán azt mondhatnánk, hogy minden rendeződik, és ezt nem fogjuk érezni” – jegyzi meg Marković.
Megakadályozza-e az államosítást Szerbia és Oroszország között a NIS megvásárlásáról szóló államközi megállapodás?
Arra a kérdésre, hogy mi fog történni abban az esetben, ha Moszkva elutasít bármilyen belgrádi ajánlatot, és amikor lejár az Aleksandar Vučić elnök által bejelentett 50 napos határidő, Marković azt mondja, hogy nem tudja, mi a szándék, de valószínűsíthető a felvásárlás.
„Ezt a határidőt azzal a feltételezéssel adták meg, hogy a NIS megkapja az engedélyt és folytatja a munkát. Így is kell tekinteni. Ha a NIS nem működik, és most újabb 50 napot várunk, akkor elkezdünk valamiféle átvételt, ez felesleges, azonnal meg lehet csinálni” – teszi hozzá Marković.
Az elmúlt napokban értelmezték a 2008-as Szerbia és Oroszország közötti államközi megállapodást a NIS megvásárlásáról, valamint azt, hogy az valamilyen módon megakadályozhatja-e az államosítást, és Marković szerint ez nem szerepelt kifejezetten a megállapodásban.
„Nem vettem észre, hogy abban a megállapodásban, vagyis nem találtam, hogy ilyen helyzeteket bárhol is előre láttak volna. Valószínűleg akkoriban nem volt ilyen előrelátható ezekben a megállapodásokban. Nem gondoltak arra, hogy valaki, mármint a Szerb Köztársaság, ilyen átvételi cselekményt tehet. Tehát vannak más államközi megállapodások is, ahol ez le volt írva, ahol a tulajdont védték, de ezekben a megállapodásokban és valamilyen rendkívüli körülmény bekövetkezésekor ez a megállapodás nem fontos. Tehát most nincsenek jogi megoldásaink – mondjuk, átvesszük, és később nem leszünk kitéve az esetleges orosz oldalról indított pereknek” – összegzi Marković.”
Eredeti írás: RTS
Fotó forrása: nova.rs
About the Author
Nagy István 
