Kós Zoltán 
Trump: „Akkor kellett volna megállapodni, amikor mondtam, hogy nincs kártyájuk”
„Az orosz–ukrán háború lezárására szánt amerikai béketerv körüli diplomáciai offenzíva újabb, egyre ellentmondásosabb fejezethez érkezett. Miközben Vlagyimir Putyin orosz elnök „nagyon hasznosnak” nevezte tárgyalását Steve Witkoff amerikai különmegbízottal és Donald Trump vejével, Jared Kushnerrel, Donald Trump nyilvánosan azt állítja: a legjobb pillanat a békemegállapodásra már korábban lett volna – most pedig egyre több jel utal arra, hogy Washington akár hátra is léphet a folyamatból.
A TSN összefoglalta, mit mondott Putyin a moszkvai találkozóról, hogyan látja Trump a „legjobb pillanatot” a békére, és miért figyelmeztet a The Telegraph arra, hogy az Egyesült Államok akár mind Ukrajnától, mind Oroszországtól elfordulhat.
A „Trump-terv” pontjait négy csomagban tárgyalnák
Putyin orosz államfő szerint rendkívül hasznos volt a moszkvai találkozó Steve Witkoff-fal és Jared Kushnerrel. Elmondása szerint az amerikai fél a Trump-féle béketerv pontjait négy külön „csomagra” bontotta, és azt javasolta, hogy ezeket külön-külön vitassák meg.
Putyin úgy fogalmazott, a megbeszélés „szükséges” volt, ugyanakkor szerinte még „korai” az eredményekről beszélni. Azt állítja, az amerikai javaslatok alapja az a megállapodás-csomag, amelyről korábban Alaszkában egyeztetett Donald Trumppal.
A találkozó csaknem öt órán át tartott, az orosz elnök szerint „gyakorlatilag minden ponton végig kellett menni”, ami jelzi, hogy mélyre menő, részletes tárgyalás zajlott.
Az orosz vezetés üzenetei ugyanakkor ellentmondásosak: Jurij Uszakov, Putyin tanácsadója szerint egyelőre nincs kompromisszumos verzió, több amerikai javaslat „elfogadhatatlan Oroszország számára”, más elemek pedig nem megfelelőek.
Dmitrij Peszkov szóvivő igyekezett tompítani a benyomást, tagadta, hogy Moszkva „elutasította volna” az amerikai béketervet, ugyanakkor hangsúlyozta: a tárgyalásoknak „csendben” kell folyniuk, ha eredményt akarnak.
Donald Trump eközben „elég jónak” minősítette Witkoff és Kushner moszkvai útját, de azt is jelezte, hogy a végső kimenetel még bizonytalan. A Fehér Ház jelenlegi gazdája állítólagos benyomásukra hivatkozva azt mondta: Putyin „szeretné befejezni a háborút és visszatérni a normális élethez és a kereskedelemhez” – ám azt is hozzátette: „kettőn áll a vásár”.
Trump: „Akkor kellett volna megállapodni, amikor mondtam, hogy nincs kártyájuk”
Trump a béketerv körüli vitában saját szerepét is hangsúlyozza. A Fehér Házból közvetített beszédében azt mondta: „Amikor ebben a szobában a ’kártyákról’ beszéltem, azt mondtam: nincs kártyájuk. Akkor kellett volna megkötni az egyezséget. Úgy gondoltam, az sokkal jobb pillanat lett volna a rendezésre. De ők a maguk bölcsességében úgy döntöttek, hogy nem teszik meg. Mostanra rengeteg tényező fordult ellenük.”
A „kártyás” megjegyzés arra a feszült találkozóra utal, amelyet február 28-án tartott az Ovális Irodában Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Akkor Trump azt mondta: „Ukrajnának nincsenek kártyái”, mire Zelenszkij úgy válaszolt: „Nem kártyázni jöttem.” A csúcstalálkozó a tervezettnél hamarabb félbeszakadt, az ukrán államfő idő előtt hazautazott – a sajtó ezt „balul sikerült”, Ukrajna számára kedvezőtlen találkozóként értékelte.
Később Trump már Oroszággal kapcsolatban is hasonlóan fogalmazott: szerinte valójában „senkinek sincsenek kártyái” – sem Ukrajnának, sem Moszkvának.
„Meg kell kötni az egyezséget és meg kell állítani a gyilkolást. Ez egy értelmetlen háború, és meg fogjuk állítani” – mondta egy korábbi nyilatkozatában a Forbes újságíróinak.
The Telegraph: Trump akár Ukrajnától és Oroszországtól is elfordulhat
A brit The Telegraph elemzése szerint az elhúzódó tárgyalások és a láthatóan csekély előrelépés egyre nagyobb aggodalmat keltenek Európában. A lap úgy fogalmaz: Donald Trump „két tűz közé szorult” – egyik oldalon az engedni nem akaró Oroszország, a másikon Ukrajna és az európai szövetségesek, akik ragaszkodnak a kemény amerikai állásponthoz.
A lap szerint a Fehér Ház előtt alapvetően két út áll:
1. Visszatérés a „botpolitikához” Moszkvával szemben – vagyis a nyomás fokozása a Kremlre. Ennek eszközei lehetnek:
- újabb, súlyos szankciók az orosz energiaóriások – például a Rosznyefty és a Lukoil – ellen,
- a hosszú hatótávolságú fegyverek ukrajnai szállításának felpörgetése,
- a retorika visszakeményítése, amire korábban már volt példa (Trump egy időben nyíltan lebegtette, hogy Tomahawk-rakétákat is eladna Ukrajnának).
2. Részleges vagy teljes hátralépés a konfliktustól – vagyis Washington visszavonulása a közvetítői szerepből, a katonai és pénzügyi támogatás csökkentése, miközben Trump a belpolitikai prioritások – például a migráció – felé fordul.
Utóbbi forgatókönyvtől tartanak leginkább Kijevben és számos európai fővárosban. A cikk emlékeztet: már a korábbi, átmeneti finanszírozási fennakadások is súlyos következményekkel jártak az ukrán fronthelyzetre nézve.
A Telegraph szerint ilyen helyzetben újra szükség lehet egyfajta „washingtoni tűzoltó diplomáciára”.
About the Author
