Nagy István 
„Nem mondott le a magyar kormány az ország számára jogállamisági és korrupciós aggályok miatt jelenleg is felfüggesztett helyreállítási alap (RFF) forrásairól: sajtóhírek szerint egy jogi kiskaput kihasználva abból 1600 milliárd forintnyi forrást a Magyar Fejlesztési Bankba helyezne, amivel a forrásból megvalósítandó projekteket befejezettnek minősítene az Európai Bizottság felé. Nemrégiben Lengyelország hasonló lépéssel csoportosított át 6 milliárd eurónyi forrást, azonban az Európai Bizottság szerint a Donald Tusk vezette lengyel kormány teljesített a kifizetésekhez szükséges reformokat, míg Magyarország az ezzel kapcsolatos 27 szupermérföldkőből mindössze 17-et teljesített.
Egy jogi kiskapuval próbálná megmenteni a magyar kormány a koronavírus-járvány után a tagállamok gazdasági élénkítésére létrehozott helyreállítási alap (RFF) Magyarországnak járó, de jogállamisági aggályok és a transzparencia miatt felfüggesztett forrásainak egy jelentős részét – írja a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság, az Amnesty International Magyarország, a TASZ és a Transparency International Magyarország közös elemzése nyomán a Portfolio.
Az elemzés szerint a magyar kormány egy olyan konstrukción dolgozik, amelyben teljesítetté tenne több projektet, amelyeket átvezetne a helyreállítási tervben, és mintegy 4 milliárd eurónyi forrást a Magyar Fejlesztési Bank tőkeemelésére csoportosítana át, a magyar helyreállítási terv valamennyivel több mint felét.
Ezzel a projekt az EU felé késznek minősülne, hiszen a kiadás adminisztratív értelemben megtörténne – függetlenül attól, hogy valójában hogyan állnak a projektek –, és az arra fordítandó pénzek nem lennének a költségvetés része, mivel azt egy állami fejlesztési bankba helyeznék.
Mint arra a lap emlékeztet, ez a lépés nem példa nélküli, hiszen korábban Lengyelországban is ezzel a jogi eszközzel élt a Donald Tusk vezette kormány, amikor arra kérte az Európai Bizottságot, hogy a helyreállítási alap egy részét egy új védelmi alapba helyezhesse, amire végül a bizottság áldását is adta. Az Ursula von der Leyen vezette intézmény pedig korábban más országokat is hasonló jogi lépésekre javasolt, hogy a még máig ki nem fizetett források ne vesszenek el a projektek teljesítésének határideje, 2026. augusztus 31-e után.
Ugyanakkor kétséges, hogy a magyar kormány ilyen lépését az Európai Bizottság is támogatná-e,
hiszen a helyreállítási terv módosításához az Ursula von der Leyen vezette uniós intézmény elfogadása is szükséges.
Magyarország pedig eddig amiatt nem tudott lehívni forrásokat az alapból – leszámítva egy 920 millió eurós előleget a RePower EU kapcsán –, mert annak kifizetését többnyire jogállamisági és transzparenciát növelő szupermérföldkövekhez kötötte az Európai Bizottság, amelyeket a magyar kormány a mai napig nem teljesített a bizottság szerint, miközben a kormány szerint igen – a bizottság jelentései szerint a 27 szupermérföldkőből csak 17-et teljesített, egyet egyáltalán nem, kilencet pedig hiányosan.
Az Európai Bizottság az éves országspecifikus jelentésében is azt állapította meg, hogy Magyarországon a jogállamiság helyzete, valamint a korrupcióellenes intézkedések nem javultak, sőt néhány esetben még romlottak is 2024-hez képest.
Emiatt egyáltalán nem biztos, hogy támogatná a magyar helyreállítási terv ilyen jellegű módosítását, hiszen ez ugyan megoldaná azt a technikai problémát, hogy a helyreállítási alapból a kifizetések még a jövő évi határidő után is lehetővé válnának, azonban a források felfüggesztésének az alapját, a magyar jogállamisági helyzet romlását és a korrupcióellenes intézkedések hiányát nem kezelné továbbra sem.”
(Borítókép: Orbán Viktor és Ursula von der Leyen 2024. december 19-én. Fotó: Purger Tamás / MTI)
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
