Nagy István 
Biztosan észrevették, hogy az áprilisi választásokon nem lesznek nagy politikai összeborulások, vér- és dacszövetségek, mint korábban.
A Fidesz és a KDNP hagyományosan együtt indul. A konzervatív oldalon bevált az egy a tábor, egy a zászló jelszó. A szövetség nem borult fel sem a Novák-ügy, sem egyéb politikai kellemetlenségek kapcsán.
Az ellenzéki pártok fura szövetségben vannak: a legtöbbjük egyszerűen nem indul, átengedve a terepet a tiszásoknak. A többségnél könnyen ment a visszalépés, nincs mit veszíteniük. A tiszások győzelme esetén a visszalépésért remélhetnek valamit a zsákmányból.
Az MSZP akadékoskodik, próbál a tiszásokkal üzletelni, de nem vették észre, hogy a Tisza Párt már a multik kezében van. A pitiáner ügyeskedés itt már nem számít.
Egy szövetség azonban mégis figyelemreméltó és új, még akkor is, ha 2022-ben volt már előzménye.
A Szolidaritás Pártja és a Munkáspárt együtt indul. Az összefogás azt a lehetőséget ígéri, hogy sikerül országos listát állítani. Ha tényleg sikerül, akkor lehet majd az egész országban szavazni a pártszövetségre.
71 egyéni jelölt 14 megyében és Budapesten! Nagyon nehéz feladat! A választási szabályok, egyhén szólva, nem nekünk kedveznek.
Le kell küzdeni a médiaelszigeteltséget is. Valami mintha megindult volna. Schiffer András például ejtett néhány pozitív szót rólunk a médiában, sőt kívánatosnak nevezte A Szolidaritás Pártja és a Munkáspárt jelenlétét a parlamentben.
Igen, az összefogásnak politikai üzenete is van. A két párt felvállalta, hogy a nagy pártokkal szemben felmutat egy más alternatívát. A választás végül is nem katolikusok és protestánsok vallásháborúja, ahol nem lehet egy harmadik vallást választani. Nincs előírva, hogy csak a Fidesz, vagy csak a Tisza. Miért ne lehet A Szolidaritás Pártja–Munkáspárt?
A harmadik út nem azt jelenti, hogy ki kell dobni mindent, ami az elmúlt másfél évtizedben történt, de azt igen, hogy van min javítani és változtatni. A harmadik út túlmutat a választásokon és azt üzeni, hogy a kapitalizmus helyett jobb megoldás a szocializmus.
A harmadik útnak megvan a maga kockázata. Az emberekbe ugyanis olyan mértékben beleszuggerálták a vagy-vagy érzést, hogy nehéz lesz meggyőzni őket valami másról. Remélhető, hogy vannak, akik átlátják ezt a helyzetet és hajlandók esélyt adni valami újnak.
A Szolidaritás Pártja és a Munkáspárt együttműködése azért is rendhagyó, mert két olyan párt fog össze, amelynek baloldaliságát senki sem kérdőjelezte meg. Bárki bármit is mondjon, végül is csak mi kínálunk baloldali programot az összes induló párt közül.
„Baloldalinak” hirdeti magát és vörös ingbe öltözik az MSZP. Felejtsük el, hogy aktív részese volt a tőkés rendszerváltásnak? Ne emlékezzünk Horn Gyulára, aki eladta a nyugatnak a magyar energetikát és más stratégiai ágazatokat? Éppen nekik, az álvörösingeseknek kellene emlékezniük erre, mert Hornék adták el a lelküket a liberálisoknak és innen tovább egyenes volt az út a mai haldoklásukig.
Nem sajnáljuk az MSZP egykori és mai vezéreit. A szerencsétlen egyszerű párttagokat sajnáljuk, akiket évtizedeken át becsaptak, manipuláltak és a liberális SZDSZ rabszolgálóivá tettek. Sajnáljuk a baloldali érzelmű magyar embereket, akik elszenvedték a Bokros-csomagot, Gyurcsányék kórházi napidíját és a liberális politika egyéb disznóságait.
A baloldali szónak ma nincs már meg a régi értéke. Lejáratták a baloldali összefogás fogalmát is. Milyen baloldalnak volt nevezhető a DK-LMP-Jobbik-MSZP-Momentum-Párbeszéd összeborulása 2022-ben Márki-Zay Péter vezérletével?
És ma mitől lenne baloldali a DK? A Fidesz teljesen értelmetlenül próbálja a nyakukba varrni a szocializmust. Ők valóban a „Brüsszeli Birodalom” zászlóját viszik. De ez a zászló nem is vörös és nem is baloldali.
A Tisza Párt sem az, aminek láttatni akarják. Miniszterelnök úr évértélő beszéde szerint a baloldal, „most Tisza Kft. néven fut”. Ezzel lehet a konzervatív oldal veszélyérzetét erősíteni, de ettől még nem lettek baloldaliak.
A Tisza Párttal nem ez a baj. A baj az, hogy az Orbán-ellenes demagógiával megtévesztik az embereket. Még olyanokat is, akik tudják, hogy a bajok okozója nem a mostani kormány, hanem általában a kapitalizmus. A Tisza nem a kapitalizmust akarja leváltani, hanem Orbán Viktort. Nem szocializmust, nem is baloldali politikát akar, hanem a kapitalizmust akarják menteni, a nyugat liberális receptje alapján.
Ebbe a képbe lépünk mi be, A Szolidaritás Pártja és a Munkáspárt. Nem állunk se a kormánypártok, se a tiszás ellenzék mellé. Harmadik utat hirdetünk, bármennyire is tűnik ez szinte lehetetlennek.
Az együttműködés komoly erőpróba. Seregeink párhuzamosan küzdenek, ki-ki gyűjti az ajánlásokat a maga területén. Mindkettőnknek jól kell dolgozni, mert siker vagy együtt van vagy sehogy. Kiderül az is, hogy az új összefogás gondolatát értékelik-e az emberek és hajlandók-e ajánlásukkal esélyt adni.
Ha van lista, indulhat a közös hadművelet, a kampány és jöhet a választás. Optimisták vagyunk, de tudjuk, hogy amit ma vetünk, nem most fogjuk learatni. De ha aratni akarunk holnap, vetni kell ma! És jól kell vetni!
About the Author
szerkeszto