Kós Zoltán 
Nyári Gábor a RETÖRKI ügyvezető igazgatója
„Az állományvédelem az egyes gyűjtemények hosszútávú megőrzését célul kitűző komplex rendszere, melybe beletartozik az dokumentumok megfelelő klimatikus és egyéb környezeti körülményeinek biztosítása, azok mérése és szabályozása, de a biológiai kártevők elleni védekezés is, sok más feladat mellett. A védekezésről, a prevencióról tartottak február 11-én állományvédelmi konferenciát a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár budapesti tanácstermében.
Nyári Gábor a RETÖRKI ügyvezető igazgatója (FOTÓN) köszöntőjében kiemelte, hogy a hatalmas érdeklődés miatt a regisztrációt korán le kellett zárni és bízik abban, hogy teltház nem csak annak köszönhető, hogy tavaly júniusban kenyérbogár-fertőzés miatt átmenetileg bezárt a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár. Közölte, hogy a RETÖRKI nem csupán kutatóintézet, hiszen 2022-től nyilvános magánlevéltári besorolású, bejegyzett levéltárként is működik. „Elsősorban, de nem kizárólagosan a rendszerváltás történetével foglalkozunk, ezen keresztül próbáljuk meg feltárni a 20. századi magyar történelem eseményeit és levéltárunk gyűjtőköre is elsősorban, de nem kizárólag a rendszerváltás időszakának a magániratait teszi ki. Ez is mutatja, hogy egyedi intézet vagyunk kettős profillal.” Kitért arra is, hogy immár a második ilyen tematikájú konferenciának adnak otthont, s az állományvédelem területén, amennyire csak lehet, megpróbálnak egy katalizátor szerepet betölteni, és eddig három állományvédelmi felmérést végeztek. Örömmel nyugtázta, hogy a pannonhalmi vészt sikerült elhárítani, és hogy sokan vannak a jelenlévők közül, akik részt vettek ebben a munkában, így Hajdu Zsófia, a Pre-Con Restaurátor Kft. főrestaurátora.
Dr. habil Koltai László az Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar dékánja arról beszélt, hogy amint megjelent a szerves íráshordozó, először a papirusz, akkor már megjelentek azok problémák – amik a kőtábláknál nem – , látszik, hogy rovarnyomok vannak a papiruszokon. Majd bejött a bőr használata, és Kínából a papír. Megemlítette, hogy mikor egy restaurátor egy fertőző kötetet néz, akkor pusztuló tárgyat lát, de egy biológus egy sikeresen betelepített virágzó kolóniát, ami megtalálta a tápanyagforrását. Kiemelte, mire az ember feltalálta a papírt, addig a baktériumok már több milliárd éve tökéletesítették a szerves anyagok lebontásának művészetét. A penészről is esett szó. A könyvtári penészgomba a könyvgyűjtemények egyik legveszélyesebb kártevője, amely magas páratartalom, elégtelen szellőzés és nem megfelelő hőmérséklet (21 °C felett) esetén jelenik meg. A penészgomba a papírban, a ragasztóban és a kötőanyagokban található szerves anyagokkal táplálkozik, ami a lapok gyengülését, elszíneződését és a kötés tönkremenetelét okozza. Gyógyírt is felmutatott, a lignint, amelynek víztaszító tulajdonsága gátolja a mikrobiális enzimek bejutását a rostok közé, és a lebomlás során keletkező anyagok sok mikroorganizmus számára mérgező.
Dr. Szél Győző entomológus, muzeológus közölte, hogy a kenyérbogár, avagy Stegobium paniceum, rendkívül kártékony rovar, amely művészeti és kulturális értékek megsemmisítésére képes. A múzeumbogarak (Anthrenus-fajok) tavasszal rajzanak, míg a szűzporvánál (Reesa vespula) ilyen ciklusosság nem, vagy alig megfigyelhető. A védekezés ellenük meglehetősen nehéz, hiszen kis méretük és jelentéktelen külsejük miatt a tárolószekrényekbe, fiókokba való bejutásukat szinte lehetetlen észlelni és megelőzni. Felszaporodásuk rejtetten zajlik. Védekezés lehet: gázosítás, szénkénegezés és az oxigén kizárása.
Hajdu Zsófia Edit, restaurátor (PRE-CON Kft.) előadásában arra figyelmeztetett, hogy mennyire lényeges a megfelelő tárolás. Kijelentette, hogy pincék, padlások alkalmatlanok az iratok tárolására. A gazdagon illusztrált előadáson szó esett a nem megfelelő tárolás súlyos következményeiről, menthetetlen állapotokról is, illetve a penészes, fertőzött könyvekről, az ehhez kapcsolódó veszélyekről.
P. Holl Adrien, a RETÖRKI állományvédelmi szakértője a tömeges anoxiás kezelés alkalmazásáról beszélt. Fontos, hogy az egyedi levéltári iratok a kulturális örökség részei, a rajtuk tárolt információ csak tudatos, magas szintű állományvédelmi prevencióval és tevékenységgel óvható meg a pusztulástól. Ez a feladat elhivatott vezetőket, levéltárosokat, restaurátorokat és műszaki alkalmazottakat kíván. A komplex állományvédelmi tudatosság része a megelőzés is.
Orosz Péter a Néprajzi Múzeum Állományvédelmi csoportvezetője is arra mutatott rá, hogy a múzeumi, levéltári környezetben számtalan olyan kártevővel találkozhatnak a dolgozók, amelyek közvetlen vagy közvetett állományvédelmi kockázatot jelentenek a gyűjteményekre nézve, de ha időben észlelik őket, még megelőzhető az elszaporodásuk, és, hogy mennyire lényeges a fagyasztás, mint védekezési mód.
A szakmai napot jó hangulatú beszélgetés, vitafórum zárta, lehetőséget kínálva további kérdések feltevésére, vélemények megosztására.
(2026.02.11.)
Medveczky Attila”
Fotó forrása / Eredeti írás: moralhistory.hu
About the Author
