szerkeszto 
„1956. augusztus 14-én halt meg Bertolt Brecht német drámaíró, költő, az epikus színház megteremtője.
„Ne elégedj meg azzal, ami vagy, hanem törekedj azzá válni, ami lehetnél.” (Bertolt Brecht)
Fogadásból írta meg első drámáját
Augsburgban született 1898. február 10-én. Gazdag családból származott, apja a helyi papírgyár főrészvényese és igazgatója volt, aki fia számára biztosította a kitűnő nevelést.
Az ifjú Brecht jó tanuló volt, ám az iskolai fegyelmet igen nehezen tűrte, az I. világháború kitörése után háborúellenes dolgozatáért majdnem ki is csapták a gimnáziumból. 1917-ben a Müncheni Egyetem orvosi fakultására iratkozott be, a háború utolsó évében szanitécként szolgált a hadseregben. Ekkor írta meg – fogadásból, négy nap alatt – első drámáját, a Baalt, amelynek trágársága meglepő költőiséggel párosul.
“Tanuld meg a legegyszerűbbet! Azoknak, Kiknek ideje eljött, Nem késő soha!” (Bertolt Brecht)
Leszerelése után visszatért Münchenbe, ahol többnyire inkább irodalmi körökben forgott, és rendszeresen fellépett a Simplicissimus-kabaréban, ahol mandolinkísérettel adta elő saját dalait. Egyre közelebb került a baloldalhoz, megismerkedett a marxizmus alapfogalmaival. 1923-ban abbahagyta orvosi tanulmányait, és a Müncheni Kamaraszínház dramaturgja lett. Itt mutatták be a Dobszó az éjszakában című darabját, amely nagy sikert aratott, s elnyerte a Kleist-díjat is.
A kor legnagyobb rendezői mellett dolgozott dramaturgként
1924-ben Berlinbe költözött, a Deutsches Theater dramaturgjaként a kor legnagyobb rendezői, Max Reinhardt és Erwin Piscator mellett dolgozhatott. A világhírnevet az 1928-ban színpadra került, Kurt Weill zenéjével készült groteszk hangvételű Koldusopera című darabja hozta meg számára, amely egy 18. századi angol dráma feldolgozása. Itt már szerepeltek az epikus színházra jellemző elidegenítő effektusok, a didaktikus feliratok, a vetített képek, a nézőket megszólító színészek, a cselekményt megszakító songok, amelyek közül nem egy világsláger lett.
“Aki harcol, veszíthet. Aki nem harcol, már vesztett is.” /Bertolt Brecht/
A következő Brecht-Weill darabbal, a Mahagonny városának tündöklése és bukása című művel megalkotta teljesen új drámaelméletét az epikus színházról, amelynek lényege, hogy a színház ne tegye a nézőt a darab részévé, ne akarjon érzelmileg hatni rá, hanem tárgyilagos formában közérdekű problémákat tárjon a néző elé, teremtsen távolságot a néző és a színpad között, az értelemre hasson.
Szinte egész Európát bejárta
Hitler 1933-as hatalomra jutása után menekülnie kellett hazájából, ahol állampolgárságától megfosztották, könyveit elégették, darabjait betiltották. Szinte egész Európát bejárta, a legtöbb időt a dániai Svedenborgban töltötte. Ekkor keletkeztek legfontosabb elméleti írásai, antifasiszta versei, emigrációban írta legjelentősebb drámáit is: a tudósok felelősségét boncoló Galilei életét, a háború értelmetlenségét bizonyító Kurázsi mamát, a kapitalizmus kíméletlenségét vázoló Szecsuáni jólélek című darabot, a Hitlert nevetségessé tevő Állítsátok meg Arturo Uit című szatírát.
„A művészet nem a valóság elé tartott tükör, hanem kalapács, amely átformálja.” /Bertolt Brecht/
Hollywoodban is eljutott
1941-ben a Szovjetunión át az Egyesült Államokba menekült, és Hollywoodban próbált szerencsét, kevés sikerrel. Megírta az ősi kínai történetet feldolgozó Kaukázusi krétakört, majd 1947-ben, amikor az Amerika ellenes tevékenységet vizsgáló bizottság tanúként kihallgatta, jobbnak látta visszatérni Európába. Előbb Zürichben élt, ahol megírta a Kis Organon a színház számára című jelentős drámaelméleti művét, amelyben az epikus színháztól a dialektikus színházig vezető koncepciójának elveit fejtette ki.
1949-ben a keletnémet rendszer meghívására az NDK-ba utazott, s feleségével, Helene Weigel színésznővel Kelet-Berlinben létrehozták színházukat Berliner Ensemble néven. A színházszervezés, a rendezés mellett több átdolgozást is készített, a többi között Goethe Ős-Faustjából, Moliere Don Juanjából és Shakespeare Coriolanusából.
“Mindenkinek szüksége van segítségre mindenkitől.” /Bertolt Brecht/
A keletnémet kommunista rendszer kezdetben ünnepelte, később azonban már nem tartotta eléggé balosnak, formalistának titulálták, aki nem elég elkötelezett a munkásosztály ügye iránt. Brechtet a támadások nem különösebben érdekelték, tette a dolgát, amíg egészségi állapota engedte.
1956 augusztusában éppen a Galileit próbálták, amikor rosszul lett, és 14-én szívinfarktus következtében meghalt. (2010-ben Stephen Parker, a Manchesteri Egyetem professzora azt közölte, hogy kutatásai szerint fel nem ismert, s így kezeletlen reumás láz (febris rheumatica) támadta meg Brecht szívét és idegrendszerét, ez okozta végső soron a halálát.)
“Éhes ember, nyúlj könyv után: fegyver az.” /Bertolt Brecht/
Műveiből több filmfeldolgozás is készült, drámáit folyamatosan játsszák a színpadokon. Magyarországon jelenleg a budapesti Katona József Színházban a Kurázsi mamát, a Vígszínházban pedig a Jóembert keresünk című drámáját láthatja a közönség.”
Címlap fotó: szinhaz.online
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
