A Balaton vízgazdálkodása: A Balaton egy sekély, érzékeny rendszer, amelynek vízkészletét elsősorban a természet alakítja Fotó: Krausz Andrea
„A magyar tenger vízkészlete egyre gyakrabban kerül hiányos állapotba, miközben a természetes utánpótlás bizonytalanabbá válik. A Balaton vízgazdálkodása ma már elsősorban arról szól, hogyan lehet a rendelkezésre álló vízmennyiséget megtartani és időben felhasználni. Mindezt egy naprakész szakmai előadásból ismerhette meg a nagyközönség.
A Balaton vízgazdálkodása középpontjában a víztározás áll, amely jelenleg az egyetlen olyan eszköz, amellyel érdemben be lehet avatkozni a vízkészlet alakulásába. Kravinszkaja Gabriella, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Balatoni Szakaszmérnökségének vezetője balatonfüredi előadásában részletesen bemutatta, milyen fizikai és vízmérlegbeli adottságok határozzák meg a tó működését.
Mint kiemelte, a Balaton víztömeg 2,2 milliárd köbméter. Egy centiméter vízoszlop a Balaton felületén 6 millió köbméternek felel meg. Ez a szám elsőre jelentősnek tűnik, európai összevetésben azonban kifejezetten alacsony. A tó – sekélysége miatt – különösen érzékeny, átlagos mélysége mindössze 3,75 méter. A sekélység és a viszonylag kis víztömeg együtt azt eredményezi, hogy a tó két kulcstényezőre különösen érzékeny: a vízkészletre és a vízminőségre.
– A természeti tényezők nagyságrendekkel erőteljesebben szabályozzák a tó létét, mint amit mi hozzá tudunk tenni
– fogalmazott a szakember.
Tízszer fordult negatívba a Balaton vízkészlete
A csapadék, a hozzáfolyás és a párolgás együtt alakítják a vízkészletet, ezek közül az utóbbi években a párolgás növekedése és a hozzáfolyás csökkenése vált meghatározóvá. A vízgyűjtő terület egyre szárazabbá válik, az úgynevezett aszályindexek szerint az elmúlt három évtizedben folyamatos romlás figyelhető meg. – Az utolsó harminc évben tízszer fordult elő, hogy negatívba fordult a Balaton vízkészlete – mondta Kravinszkaja Gabriella. Ez azt jelenti, hogy a természetes bevételek nem fedezik a veszteségeket, vagyis a tó vízmérlege hiányt mutat. Az elmúlt évben ez a hiány 23 centiméternek megfelelő vízmennyiséget jelentett a teljes felületre vetítve.
Balaton vízgazdálkodása: a magasabb nyári vízszint fenntartásával próbálják mérsékelni az aszály hatásait
A jelenlegi szabályozási rendszer elsősorban a többletvizek levezetésére alkalmas. – Amikor van víz a Balatonban, jól tudjuk szabályozni. Amikor nincs, akkor nagyon kevés mindent tehetünk – fogalmazott a szakember a balatonfüredi Zsidó Kiválóságok Házában tartott előadásában. A vízeresztés technikailag megoldott, a siófoki műtárgy akár napi másfél centiméter vízszintcsökkentést is lehetővé tesz, ám ez kizárólag többletvíz esetén használható.
- Vízpótlásra jelenleg nincs kiépített rendszer.
- Ezért vált kulcskérdéssé a víztározás,
- vagyis az, hogy a rendelkezésre álló vízkészletből mennyit sikerül megtartani a száraz időszakokra.
- A szakemberek jelenleg a magasabb nyári vízszint fenntartásával próbálják mérsékelni az aszály hatásait.
– A 120 centiméteres vízszint egy lehetőség, amellyel a nyári aszályos időszak hatásait tudjuk csökkenteni. Ez a többlet víz mennyiségben is mérhető: tíz centiméter vízszintemelés mintegy 60 millió köbméter plusz vízkészletet jelent. Ez önmagában nem oldja meg a problémát, de időben elnyújthatja a vízhiány kialakulását
– mondta.
A jelenleginél volt kedvezőtlenebb is
A 2003-as szélsőséges év jól mutatta a rendszer sérülékenységét. Akkor a Balaton vízszintje 23 centiméterre csökkent, a tó víztömegének mintegy egynegyede hiányzott, és a kompok sem tudtak kikötni. A jelenlegi helyzet ennél kedvezőbb, de még mindig jelentős a hiány, a teljes víztömeg mintegy 17 százaléka hiányzik.
A természetes folyamatok erősödő hatása mellett a jelenlegi rendszer korlátozottan képes beavatkozni, ezért minden centiméter vízszint és minden millió köbméter víz felértékelődik a Balaton esetében.”
Eredeti írás: Krausz Andrea
Fotó forrása: sonline.hu; Krausz Andrea
