Készüljenek a turisták: a tilalom után megépítik a Bélkő-hegy új attrakcióját

Via ferrata pálya épül a Bélkő-hegyen, tudtuk meg a demjéni vasalt út második ütemének átadóján. Ez lehet megyénkben a harmadik ilyen sportlétesítmény. A turisztikai beruházást a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség építteti, amely az Aktív Magyarország pályázatán 59 millió forintot kapott a vasalt út kialakítására. A kivitelezők egyike a Tárkány Ferratát is üzemeltető Pető János, aki elmondta, a pálya jelenleg félkész, hiszen a természetvédelmi tilalmi időszak miatt nem lehet dolgozni, zavarni az ott költő madarakat. December közepétől február végéig dolgoztak rajta, s várhatóan augusztus 5-től folytatják a kivitelezést, októberre szeretnének elkészülni vele. A pálya egy hosszú traverz lesz, de lesz több hely is, ahol ki lehet róla szállni. Várhatóan hatszáz métert lehet majd megtenni rajta, és függőhidat is teljesíteniük kell a vállalkozó szelleműeknek.

Elmondta, a pálya nem a Bélkő főfalán, hanem az egykori palabányában készül, és felülről nem lehet megközelíteni, illetve nem lehet fölmászni a fal tetejére. A via ferrata közelében tanösvény is húzódik, a felső bányában pedig nincsenek szigorú korlátozások. Egyelőre nem tudni, hogy a pálya egész évben használható lesz-e, de a mászók bizonyára örülnének neki.

Szendőfi Balázs szerint nem jó ötlet oda via ferratát építeni

A via ferrata építését kritikával illette Szendőfi Balázs természetfilmes, decemberben arra hívta föl a figyelmet, hogy a Bélkő-hegy Természetvédelmi Területen szigorúan tilos a sziklamászás. Szerinte az építés során jelentős mennyiségű talaj erodálódott a hegyoldalról, ami a fokozottan védett magyarföldi husáng reliktumendemikus növényünk mindössze négy magyarországi élőhelye közül az egyik.

Már a bányanyitás után tiltakoztak a botanikusok

Megkerestük a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságot, amely válaszában részletezte, a bányászat 1908-ban indult a hegyen, a cementgyártáshoz pedig a mészkő mellett palára is volt szükség, amely a hegy déli oldalán található, a két kőzet határát a mészkőben egy függőleges vetőtükör, vagyis egy szinte asztallap simaságú mészkőfal alkotja. A pala és a mészkő határán a mészkőbe vésve mélyítették le az ejtőaknát, amin keresztül a termelt palát a hegy gyomrába juttatták, és 600 méter hosszú vágaton keresztül, lóvontatású csillékkel, vasúti pályán szállították az északi oldalra, a felszínre. A palabánya az 1970-es években szűnt meg, helyette márgát bányásztak.

Mint írták, a bányászat ellen már 1912-ben tiltakoztak botanikusok annak értékes növényvilága miatt. A hegy pusztulása az 1980-as években gyorsult föl. A BNPI megalakulása és intézkedése után a dél-nyugati részt 1981-ben kivonták művelés alól és fokozottan védett területté vált, majd a 2003-ban felhagyott bánya és környezete 2008-ban került természetvédelmi oltalom alá, A termelés leállása után a bányászattal érintett, közel 200 méter magas lépcsős északi bányafalon megtelepedett a fokozottan védett vándorsólyom, uhu, bajszos sármány. Védett és fokozottan védett növények garmadája is felfedezhető itt. A sziklamászásra csábító, természeti értékekben nagyon gazdag bányafalon a sziklamászást a védetté nyilvánító rendelet egyértelműen tiltja. A Bél-kő védett és fokozottan védett természeti értékekben bővelkedő sziklafelületein, így az északi lépcsős bányafalon is a sziklamászás tilalma továbbra is megmarad.

Eredetileg az északi oldalt szemelték ki

Az igazgatóság válaszában leírta, az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ az állami természetvédelmi kezelőket országosan is folyamatosan kereste via ferrata útvonalak kialakításának lehetőségével. A BNPI több, természetvédelmi szempontból elfogadható helyszínt javasolt, míg a természetvédelmi szempontból nem elfogadható helyszíneken jelezték a problémákat. Működési területükön az első ilyen beruházás a felsőtárkányi Kő-köz Bükki Nemzeti Parkhoz tartozó védett szikláin valósult meg. 2023-ban a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség a Bél-kő védett természeti értékekben gazdag északi lépcsős bányafalát szemelte ki újabb, az Aktív Magyarország által támogatott via ferrata kialakítása céljából.

Egyeztetések után vitték át a beruházást a kevésbé értékes palabányába. Bár a palabánya is a Bél-kő természetvédelmi területen belül van, függőleges, szinte sima mészkőfalfelületén védett természeti értékek nem telepedhettek meg. A látványos földtani értékként is számon tartott vetősík – amely Magyarországon a legnagyobb ilyen jellegű, bányászat által kibontott képződmény – via ferrata kialakításra alkalmasnak tűnhet.

Csak a függőleges falon lehet via ferrata

A palabánya fölött, a kibontott vetőtükörtől jóval magasabban, a természetes sziklaoldalban tenyészik a fokozottan védett magyarföldi husáng, amely hazánkban csak három helyszínen él még a Bél-kőn kívül. A via ferrata útvonalak ezért csak a bányászat által feltárt függőleges mészkőfalon haladhatnak, a fölé nem mehetnek, így a fokozottan védett növény élőhelyét a via ferrata semmilyen módon, sem a létesítés során, sem a használatkor nem érinti és nem veszélyezteti. Nagyobb veszélyt jelent rá az idegenhonos muflon, ami a meredek sziklafelületeken kiválóan közlekedik. Ezért minden évben villanypásztor telepítéssel védekeznek a taposási, rágási károkozásuk ellen.

A via ferrata építésének engedélyezése során az illetékes természetvédelmi hatóságtól is engedély beszerzésére volt szükség. A hatóság megkeresésére a BNPI-t, amely a szükséges természetvédelmi előírásokra javaslatot tett. Ebben a madarak költési időszakára tekintettel is szerepelnek korlátozások, emiatt a munkák kora tavasszal és ősszel folyhatnak. A létesítmény üzemeltetésére valószínűleg egy szervezet fog vállalkozni, és az üzemeltetéshez is szükséges lesz természetvédelmi engedély. A Bél-kő területe gépjárműforgalom elől elzárt, ezért a via ferrata megközelítése csak gyalogosan lesz lehetséges a látogatók számára.”