„Bár az aszályos időszak a méhekre is hatással volt, alapjában véve kedvezően alakult az idei év méhészeti szempontból. Az akác termés helyrehozta az elmúlt évek fagykáros viszontagságait.
Jól indult az év méhészeti szempontból, hiszen kellően hideg volt, és megfelelőek voltak a feltételek arra, hogy jól teleljenek a méhcsaládok. Tehát a jó termelés egyik feltétele már az év kezdetével teljesülhetett – mondta May Gábor, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület Baranya megyei szaktanácsadója.
Amikor elindul a fiasítás, megjön a jó idő, megindul a virágzás és a virágpor hordás, akkor a méheknek nagyon sok vízre van szükségük, így a méhészeknek az idén a tavaszi szárazság miatt folyamatosan pótolniuk kellett az ivóvizet.
Az első jelentősebb nektárt adó növény a repce, amelynek virágzásakor szerencsére megjött a csapadék is. Párhuzamosan a csapadékkal pedig megfelelő volt a hőmérséklet és a páratartalom, amelynek következtében mind a repce, mind pedig az akác nagyon jól tudott mézelni. Szerencsésen alakulhatott az év a megyében az elmúlt három évhez képest viszonyítva azért is, mert nem volt, vagy csak nagyon szórványosan volt fagykár az akác esetében, és bőven volt virág a fákon.
– Jó akác termés lett a megyében, a repce az átlagosra, közepesre sikeredett. Ezt követően a nyári méhlegelőket az aszály elkezdte sújtani, de még nem méhészeti szempontból. Ugyanis mind a hárs, amely az egyik fontos méhlegelő, mind pedig a napraforgó mindig időben kapott jelentős mennyiségű csapadékot, a hárs virágzása is nagyon jó páratartalommal párosult, úgyhogy az elmúlt 20 év egyik legjobb hárs termését hozta meg az idei év
– tette hozzá a szakember.
Az aszály a napraforgó mézelésébe egy picit beleszólt, ezért kicsivel kevesebbet tudtak pergetni a méhészek, mint a tavalyi évben.
– A júliusi-augusztusi aszályos időszak nagyon megviselte a méhállományokat. Egyrészt nagyon sok vízre volt szükségük a méhcsaládoknak, alig győztük pótolni az elfogyasztott vízmennyiséget. Másrészt a nagy melegben a virágport adó növények elszáradtak. Ez azért eredményez kritikus helyzetet, mert a virágpor a méhek kenyere, a méhcsalád fenntartásához, a fiasítás neveléséhez elengedhetetlen. Az aszály pont azt az időszakot érintette, amikor a méhcsaládok megkezdik a téli felkészülést. Sajnos valószínű, hogy ezért egy picivel gyengébbek lesznek a telelési feltételeink – magyarázta May Gábor.
Mézmennyiség vonatkozásában a méhészetek felkészültek a fogyasztói igények kielégítésére, ami mindenképpen jó hír, ugyanakkor, mivel a termelői költségek (üzemanyag, termelési eszközök, atka elleni szerek, munkadíjak drasztikus emelkedése, és az infláció) is jelentősen megemelkedtek, ezért 15-20 százalékos áremelkedés várható a termelői mézek esetében is.
Idén is keresik a megye mézét
– A Pécsi Méhész Egyesület ismét várja szeptember 25 –ig azon megyei méhészek jelentkezesét, akik a Megye Méze Versenyen megmérettetnék idei terméseiket, részletekkel kapcsolatban keressenek bizalommal – tett felhívást May Gábor.
Egy hét múlva kiderül hazánk szerepe
Ezekben a napokban zajlik az Apimondia, a méhészeti világkiállítás Isztambulban. Mint ismert, Magyarország megpályázta a 2025-ös világkiállítás megrendezését, és egy hét múlva ki is derül, hogy 42 év után újra hazánk adhat-e otthont az eseménynek.”
Címlap fotó: Lang Róbert
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
