Bordélyház panzió helyett Egerben: interneten hirdették szolgáltatásaikat a ledér nők

A panziósok is részesültek a prostitúciós pénzből

Ácsorgóknak („prosztatai”) nevezte a nyilvános házak előtt magukat kínáló nőket az ókori Athén törvényhozója, Solón. A latin nyelvben a prostituere szó szintén azt jelentette, hogy előre-, oda- vagy kiállítani. Később alakult ki morálisan a további jelentése: nemileg kiszolgáltatni. Ebben az értelemben terjedt el a szó több európai nyelvben.

Paul J. Goldstein, az amerikai Stanford Egyetem professzora a prostitúció típusait a foglalkozási elkötelezettség és a foglalkozási környezet alapján osztályozta. Az elkötelezettség azt jelzi, hogy egy nő vagy férfi milyen gyakran vesz részt prostitúcióban. Ez lehet időleges, alkalmi jellegű, s alapvetően a jövedelmek kiegészítésére szolgál. S lehet folyamatos, azaz a legfontosabb kereseti lehetőség. A foglalkozási környezet arról árulkodik, hogy a prostituált milyen típusú munkakörnyezetben és milyen kapcsolattípus alapján dolgozik.

Heves vármegyei példa igazolja az előbb leírtakat. Három ember ellen emelt vádat 2022-ben az Egri Járási Ügyészség. Ketten prostituáltaknak biztosítottak szobát, a harmadik társuk kizárólag a prostitúcióból befolyt pénzből tartotta fenn magát.

A vád szerint az élettársi kapcsolatban élő két vádlott 2019 márciusában szálláshely üzemeltetése céljából bérbe vett egy egri panziót. A hatóságok elől bujkáló harmadik terhelt kibérelte annak két szobáját a maga, a lánya, a lányával párkapcsolatban álló másik nő és egy női rokona részére. Itt a nők pár hónapon át prostitúciós tevékenységet folytattak. A szolgáltatásaikat egy ismert internetes portálon hirdették, kuncsaftjaikat jellemzően a panzióban fogadták. Naponta 50 ezer és 150 ezer forint közötti összeg volt a bevételük, amiből a kiadásaikat, s a rejtőzködő vádlott lakhatását és megélhetését fedezték. A szálláshelyet üzemeltető élettársak tudomást szereztek a bérbe adott szobákban zajló prostitúcióról, és így kértek el havi 540 ezer forint bérleti díjat.

A vádhatóság a rejtőzködő személyt kitartottság, míg az élettársakat prostitúció elősegítése bűntett elkövetésével vádolta meg. Indítványozta, hogy a bíróság az előbbi személy és a a pár büntetett előéletű férfi tagja ellen szabadságvesztés-, a hölgy tagja ellen pénzbüntetést szabjon ki.

Sokat ülhet rács mögött a bordélyház vezetője

A ma hatályos Büntető Törvénykönyv (Btk.) 200. szakasza a kerítés bűntettét szabályozza. Az ítélhető el büntetőeljárás során emiatt, aki valakit szexuális cselekmény végzésére másnak megszerez. A lényeg, hogy a cél a haszonszerzés legyen. Ezért a tettes három esztendőre kerülhet rács mögé. Egytől öt év szabadságvesztés a szankciója annak, aki 18 éven aluli személyt prostitúcióra felajánl vagy felhív. Ha a kerítés üzletszerű, vagyis az elkövető rendszeres haszonszerzésre törekszik, akkor már kettőtől nyolc esztendőre juthat fegyintézetbe. Öttől tíz év büntetést kaphat az, akinél különös visszaesőként állapítják meg az üzletszerűséget.

E bűnténycsoport másik változata, amikor valaki mást rábír prostitúcióra, illetve erre a célra másnak épületet vagy egyéb helyet rendelkezésre bocsát. Ezt nevezi a büntetőjog prostitúció elősegítésének, amely bűntettért alapesetben három esztendeig tartó szabadságvesztés a szankció. Ha 18 éven aluli fiatallal teszi, úgy a tettes kettőtől nyolc évet kaphat. A bordélyház fenntartója, vezetője vagy finanszírozója súlyos, öttől tíz esztendeig terjedő szabadságvesztéssel számolhat.

Külhoni prostitúcióra szerveztek be nőket

A Btk. 202. paragrafusa alapján akár három évet is tölthet fegyintézetben az, aki prostituálttal részben vagy egészben kitartatja magát.

A kitartottság különleges válfaját – más, súlyosabb megítélésű bűntények miatti vádemeléssel – valósította meg az az öt személy, akikkel szemben a Heves Vármegyei Főügyészség idén áprilisban emelt vádat. A dokumentum szerint külföldi prostitúciós munkára szerveztek lányokat.

A vádirat szerint egy Hatvan környékén élő, büntetett előéletű férfi 2016-tól éveken át irányította magyar nők Németországban, illetve belföldön végzett, szervezett prostitúciós tevékenységét. A nők beszervezésében még négyen segítették.

Egy lány hirdetés nyomán németországi takarítói állásra jelentkezett, így került kapcsolatba a terheltekkel. Ám kiérve külföldre közölték vele, hogy prostitúciós munkát kell végeznie. Ezt visszautasította, végül pofonok hatására, s mert elvették az iratait, mégis vállalta. Főleg német, majd a Covid-járvány miatti lezárások időszakában átmenetileg nyugat-magyarországi városokban kínálta magát pénzért szexre. Németországi konyhai munka hamis ígéretével szerveztek be 2018-ban egy másik lányt, akinek aztán szexuális szolgáltatásokat kellett nyújtania. Az azzal keresett pénzt át kellett adnia a vádlottaknak, akik kihasználták a nő befolyásolható személyiségét és magánéleti problémáit.

Egy hölgy a hálózat egyik tagjának élettársa lett, a férfi pedig pár hét múlva rávette őt, hogy legyen prostituált. A nő a mások gondozásában lévő gyermekei és anyagi nehézségei miatt döntött a prostitúciós munka mellett.

A vádhatóság emberkereskedelem és minősített kényszermunka bűntett elkövetésével vádol öt embert. A büntetett előéletű, visszaeső vádlottra nyolc év szabadságvesztés-büntetést és ugyanennyi idejű közügyektől eltiltást indítványoz a főügyészség. Feltéve, ha az előkészítő ülésen beismeri a bűnösségét, nem kéri tárgyalás tartását. A többi terhelt is évekig tartó szabadságvesztésre számíthat.

A prostitúció enyhébb formája az eszkort szolgálat

Egy 1951-ben elfogadott ENSZ-határozat elítélte ugyan a prostitúció megszervezésében résztvevőket, azokat, akik nyereséget húznak a prostituáltak tevékenységéből, de nem tiltotta meg magát a prostitúciót.

Nem árt tudni azt sem, hogy létezik a prostitúciónak egy enyhébb formája, a kísérő, azaz eszkort szolgálat. Leginkább üzletembereket kísérnek el hivatalos rendezvényekre partnerként a kísérő szolgálaton keresztül szerzett lányok. Zömük magasan képzett, több nyelvet beszélő hölgyek, igen műveltek, kiválóan ismerik az etikettet.

Történelmi visszatekintés a hazai prostitúcióra

A prostitúció minden típusa létezett Magyarországon, mígnem Mária Terézia betiltotta a nyilvánosházak működését. Fia, II. József engedélyezte, ám 1923-ban bezárták azokat. A kormány 1950-ben megszüntette a prostitúciót. A rendőrség és az állambiztonság megfigyelte, nyilvántartásba vette a prostituáltakat, zsarolással sokukat ügynöknek szervezték be. A rendszerváltozás idején, a növekvő munkanélküliség nyomán, a prostitúció robbanásszerű mértéket öltött. Az 1950-es New York-i Nemzetközi Egyezmény tiltása miatt bordélyházak újbóli nyitása helyett a prostitúció áttevődött a városok be- és kivezető útjaira, az országutakra, kamionparkolókba.

Korábban a prostitúció szabadságvesztés-büntetést vont maga után. Ma a települések által kijelölt türelmi zónákban, azok híján a védett zónán kívül folytatható. A magánlakásokon is legális. Itthon 2007 óta lehet egyéni vállalkozói engedély kiváltásával is űzni e foglalkozást, számlát adni a szolgáltatásról, s adózni utána.”