Ökológus kutató a pécsi MCC-ben: az ember, a társadalom és a természet közötti egyensúly helyreállítása kulcsfontosságú
Kós Zoltán 
Toldi Ottó ökológus, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója. Fotó: Laura Nagy
„A klímaváltozás elleni küzdelemben a növényeknek és a természetes élőhelyeknek kulcsszerepük van, ugyanakkor a megoldást nem csupán globális szinten kell keresnünk. Az ember, a társadalom és a természet közötti egyensúly helyreállítása legalább ilyen fontos feladat – hangsúlyozta Toldi Ottó ökológus, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója a Mathias Corvinus Collegium (MCC) pécsi képzési központjában tartott keddi előadásán.
A „Megmenthetnek-e minket a növények a klímaváltozástól?” című rendezvény központi kérdése az volt, hogy milyen szerepet tölthetnek be a növények a klímaváltozás lassításában és annak hatásainak enyhítésében. Az előadó rámutatott: a természetes élőhelyek és erdők aránya az elmúlt évszázadokban jelentősen csökkent, miközben ezek nélkülözhetetlen szerepet játszanak a szén-dioxid megkötésében, a helyi klíma szabályozásában és az ökológiai egyensúly fenntartásában. Véleménye szerint ezen a területen még jelentős tartalékokkal rendelkezünk, és sokat tehetünk a természetes környezet helyreállításáért.
Toldi Ottó ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás kérdését nem kizárólag távoli, globális problémaként érdemes szemlélni. A legfontosabb feladat az ember és a természet kapcsolatának újragondolása, valamint az elveszett egyensúly helyreállítása. Ennek része lehet számos olyan hagyományos életforma és gyakorlat is, amely korábban természetes része volt a mindennapoknak.
Az előadó szerint Magyarország ebből a szempontból kedvező helyzetben van számos fejlett országhoz képest. Míg Nyugat-Európa több országában a kész- és félkész élelmiszerek dominálják a fogyasztást, addig hazánkban továbbra is jelentős szerepe van az otthoni főzésnek, a helyi alapanyagok használatának és sok helyen a háztáji élelmiszer-termelésnek is.
Hazánkban csak 20 százalék a készételek vásárlási aránya
„Hazánkban csak mintegy 20 százalék a készételek vásárlási aránya, míg például Angliában ez közel 80 százalék. Más országokban egyáltalán nem magától értetődő, hogy az emberek otthon főznek, vagy akár maguk termelnek meg bizonyos élelmiszereket” – fogalmazott a kutató.
Az előadás során szó esett arról is, hogy a klímaváltozás valós jelenség, amelynek alakulásában az emberi tevékenység is szerepet játszik, ugyanakkor a Föld éghajlatának változékonysága hosszú távon természetes folyamat. Toldi Ottó szerint a fenntarthatóság szempontjából a növekvő fogyasztás jelenti az egyik legnagyobb kihívást, amely a népességnövekedés lassulása mellett is egyre nagyobb terhelést ró a környezetre.
A szakember úgy véli, hogy az egyensúly helyreállítása nem lehetetlen feladat. Ehhez azonban olyan közösségi és egyéni döntésekre van szükség, amelyek közelebb hozzák egymáshoz az embert és a természetet. A helyi, szezonális élelmiszerek előnyben részesítése, az otthoni főzés, a háztáji gazdálkodás vagy éppen a zöldfelületek növelése mind olyan lépések lehetnek, amelyek egyszerre szolgálják a fenntarthatóságot és életminőségünk javítását.
A rendezvény végén a közönség aktívan kapcsolódott be a beszélgetésbe, a résztvevők számos kérdést és felvetést fogalmaztak meg, így az est élénk és tartalmas szakmai diskurzussal zárult.”
About the Author
Nagy István 