Kós Zoltán 
A fővárosi távfűtésben hasznosulhatna a paksi atomerőmű hulladékhője Forrás: FŐTÁV
„A paksi atomerőmű hulladékhője a 80-as évek óta fűti a városban a lakótelepi lakásokat. A szakemberek most azt vizsgálják, hogyan hasznosulhatna az a fővárosi távfűtésben is.
Vizsgálják a Paksi Atomerőmű hulladékhőjének a fővárosi távfűtésben történő hasznosítását, miután a Budapesti Közművek (BKM) megbízási szerződést kötött a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel (BME). Az együttműködés célja egy majdani döntést megalapozó tanulmány közös elkészítése – írja közleményében a FŐTÁV.
Paks lakótelepi részét így fűtik
Az erőművi technológia szükségszerű velejárója, hogy a hőtermelő egységekben (reaktor) előállított energia egy része nem villamos energia formájában hasznosul, hanem veszteségként a zárt rendszerből el kell vezetni. A paksi atomerőmű esetében ez jelenleg részben – hulladékhőként – a Duna vizébe kerül. A BME és a BKM szakemberei közösen elemzik azt, hogy a Paksi Atomerőmű és a Budapesti Közművek távfűtési hálózata között milyen műszaki megoldással lehet távhővezetéket lefektetni, és ezen az atomerőmű hulladékhőjét távfűtési céllal Budapestre eljuttatni. A távfűtés mint technológia ma sem idegen a Paksi Atomerőműtől, hiszen Paks lakótelepi részén a 80-as évek óta az atomerőműből származó távhővel fűtik a társasházi lakásokat.
Régóta napirenden van, hogy a fővárosi távfűtésben hasznosuljon a hulladékhő
A paksi hulladékhő fővárosba juttatásának műszaki kérdése évtizedek óta napirenden van, de a Budapesti Közművek szakemberei szerint most fordulóponthoz érkezett az ügy, ugyanis több műszaki-gazdasági és energetikai fejlemény is ennek időszerűségét veti fel. Az elmúlt napokban is bebizonyosodott, hogy az atomerőmű normál üzemi hűtése a nyári forróság időszakaiban időről időre technikai korlátokba ütközik. A távvezeték megépítése jelentős hőterheléstől mentesítené a Dunát. Az elmúlt évtizedek során sokat fejlődött a távhővezeték-technológia, ezért minimális lenne a vezeték mentén a hőveszteség, ez nem befolyásolná érdemben a projekt gazdaságosságát.
Forrás: Országos Atomenergia Hivatal
Több más várost is érinthetne a vezeték
A különlegesen szigetelt, 1000 milliméter átmérőjű távvezetékpár az engedélyezéstől függően akár közvetlenül a Duna nyomvonala mellett is vezetne, nem járna érdemi bontással, kisajátítással és környezetvédelmi szempontból sem jelentene érdemi terhelést, hiszen víz kering benne, az élővilágot nem befolyásolja. A távhő-tranzitvezeték nyomvonala mintegy 125 kilométer, és érintheti Dunaújvárost, Százhalombattát, Érdet, ami a beruházás gyorsabb megtérülését is segítheti. A távhővezeték-párra felfűzhetők ipari parkok, melegházak is, ami tovább javítja a projekt energetikai hatékonyságát és gazdaságosságát.
Az atomerőmű blokkok által évente termelt hő számottevő hányada hasznosulna a távfűtésben. Előzetes becslések szerint ez akár 300 millió köbméter földgázimport kiváltását is lehetővé tehetné. Ráadásul, ha megépül Paks II., az atomerőmű mint hőforrás egészen az évszázad végéig rendelkezésre áll majd. A vizsgálat lezárulása idén a negyedik negyedévben várható.
Korábban, a Modern Városok Programban szerepelt az a terv, hogy Szekszárd távhőszolgáltatásában hasznosították volna a paksi atomerőműből érkező meleg vizet, de ez egyelőre csak terv maradt.”
Fotó forrása: teol.hu
Eredeti írás: Révészné Hanol Erzsébet
About the Author
