Rengeteg embert kellene kilakoltatni Pécsen, kaptak egy mentőövet Fotó: MW
„Drasztikus, de elkerülhetetlen lépésre szánta el magát a pécsi önkormányzat: a meglévő bérlakásállományban felhalmozott, több száz millió forintos adóssághegy miatt kemény hivatali fellépés indul. A kritikus mértékű tartozást felhalmozók esetében automatikusan meg kell indítani a folyamatot. Sajgó György, a pécsi lakásügyi bizottság elnöke szerint azonban még egy mentőövet dobnak mindenkinek.
Rengeteg olyan önkormányzati lakás van Pécsett, amelyeken hatalmas, összesen több száz millió forintra rúgó közüzemi és bérletidíj-tartozás halmozódott fel az elmúlt évtizedekben. Sajgó György, a pécsi lakásügyi bizottság elnöke az elmúlt másfél évben mérte fel a több mint 3000 tagú bérlői állomány helyzetét, s becslések szerint a bérlők nagyjából 60 százaléka mindig is tisztességesen, becsülettel és időben fizetett, sőt, sokan saját költségükön gyönyörűen fel is újították az ingatlanokat. Velük szemben mélyen igazságtalan volt az a rendszer, amely szó nélkül tűrte, hogy a lakók másik része adósságot halmozzon fel a közös vagyon kárára.
Sajgó György szerint az elmúlt időszakban a bérlők sajnos ahhoz szocializálódtak, hogy „úgysem történik semmi”. Ezzel a rossz beidegződéssel azonban most végleg szakítani kell.
Több száz embert fenyeget a kilakoltatás – de van kiút
A jelenleg hatályos szabályok szerint 500 ezer forintos vagy hathavi bérletidíj-tartozás után az önkormányzatnak automatikusan meg kellene indítania a lakáskiürítési, azaz a kilakoltatási eljárást. Eu jelenleg rengeteg pécsi családot érintene, a drasztikus hivatali lépések akár több száz ember otthonát sodorhatják veszélybe.
Sajgó ugyanakkor hangsúlyozza: nem a tömeges utcára tétel a cél, hanem a partnerség és a közvagyon védelme. Éppen ezért a februárban életbe lépő új lakásrendelet előtt egy „utolsó utáni” mentőövet dobnak a mulasztóknak: részletfizetést biztosítanak, bárki kérhet könnyítést, függetlenül attól, mekkora összeggel vagy hány hónapja tartozik.
A bizottsági elnök szerint az elmúlt években már lett pozitív tapasztalatuk, a megkezdett eljárások és a szigorúbb ellenőrzések hatására több tízmillió forintnyi kintlévőséget sikerült rendezni. Volt olyan bérlő, aki egymaga több millió forintos elmaradást egyenlített ki egy összegben.
Sajgó György hozzátette: ha valaki az életben önhibáján kívül megcsúszik, az teljesen emberi dolog. A lényeg, hogy ne bújjon el a bérlő, hanem jelezze a problémát, mert a méltányosságra van lehetőség.
Radikális reform: jön a lakásmobilizáció
Az adósságspirál kialakulásához a korábbi, jogilag is tarthatatlan árazási rendszer is hozzájárult. Korábban a bérleti díjakat a lakók jövedelme, nem pedig az ingatlan értéke alapján határozták meg. Emiatt sokan szociális alapon, minimális bérleti díjért jutottak jó környéken olyan lakáshoz, amit aztán nem tudtak fenntartani, a piaci alapú gáz-, víz- és közüzemi számlákkal már nem tudtak megbirkózni, és milliós adósságcsapdába estek.
A törvényi előírásoknak megfelelően februártól maguk az ingatlanok kapnak besorolásuk alapján árat (a komfortfokozat, a négyzetméter és az elhelyezkedés alapján), a fenntarthatatlan helyzeteket pedig lakásmobilizációval oldják meg.
Ha valaki az új árak mellett nem tudja vállalni a jelenlegi lakását, nyilatkozatot tehet, és kérheti az áthelyezését kisebb ingatlanba.
Nincs értelme annak, ami eddig folyt. A lakásmobilizáció lényege, hogy ne a bérlő diktálja, hol szeretne élni, hanem közösen találjuk meg mindenkinek azt a lakást, amit biztonsággal, hosszú távon is fenn tud tartani
– indokolta a lépést Sajgó.
Toldozgatás helyett bérlakás- és fecskeház-program
A szigorúbb rendszerből és a hatékonyabb behajtásból származó bevételeket ugyanakkor nem akarják elvonni a területről, inkább egy fenntartható modellt hoznának létre. Abban bíznak, hogy a rendszer kezdeti költségei éves szinten elérhetik a 200 millió forintot, de a struktúra jóval hatékonyabbá válik, így több forrás marad helyben, amit a „toldozgatás-foldozgatás” helyett közvetlen fejlesztésekre és karbantartásra fordíthatnak.
A lakásügyi bizottság elnöke szerint a piaci albérletárak és a kollégiumi férőhelyek hiánya miatt égető szükség van egy városi bérlakás- és fecskeház-programra a fiatalok megtartása érdekében.
A Lánc utcai tömbre is van elképzelés
A belváros rehabilitációjának első kiemelt célpontja a Lánc utcai ingatlantömb, de a bizottság a jövőben a Zsolnay út környékét és a Tettyét is bevonná a programba. A Lánc utcában eredetileg is fiataloknak szánt fecskeház működött volna, de a jelenleg üresen álló épületbe illegálisan beköltözők komoly károkat okoztak: a csöveket és vezetékeket is kitépték. Úgy számol, hogy fiataloknak szánt intézmény esetében nagyjából egymilliárd forintból megvalósítható a teljes rekonstrukció (hőszigetelés, udvarrendezés, belső felújítások). Mivel kislakásokról van szó, ezek olcsón fenntarthatók.
– Nagyon örülnék, ha a Koller utcai Fecskeházakhoz hasonlóan itt is egy élettel teli, színes belvárosi környezet jönne létre. Az alsó szinten lévő üzlethelyiségekben szolgáltatók, kisboltok, zöldséges kaphatna helyet, ami pezsgést hozna a környékre – vázolta fel a jövőképet Sajgó György.
A bizottság elnöke leszögezte: a városnak most nem új építkezésekre kell koncentrálnia, hanem a meglévő vagyon megmentésére. Ha a lakossági fizetési hajlandóság az új rendszerben stabilizálódik, akkor a Lánc utcai projekt 2029-ben elindulhat.”
Eredeti írás: Bóka Máté Ciprián
Fotó forrása: bama.hu
