Peremvidék: havonta 47 ezer forintból élnek – a legszegényebb tíz magyar faluból kettő somogyi

Két dél-somogyi falu is ottvan a szegénységi lista élén

• A csereháti Csenyéte után a szlovák határ menti Tornanádaska (370 319 Ft/fő/év), majd a Borsod-abaúj-Zemplén megyei Bódvalenke (442 860 Ft/fő/év) következett. 

A tizes listán két somogyi kisközség található, a 8. és az 5. helyen:  

• 8. Somogyacsa  (562 217 Ft/fő/év)
  A Somogy vármegyei Somogyacsa egy kis lélekszámú település, ahol a helyi gazdasági lehetőségek korlátozottak. A környéken kevés a stabil munkahely, sokan mezőgazdasági tevékenységből vagy alkalmi munkákból próbálnak megélni. A településre is jellemző az aprófalvak egyik legnagyobb problémája: az elöregedés és a fiatalok elvándorlása.
• 5. Rinyaújnép (468 166 Ft/fő/év) 
  A Somogy vármegye délnyugati részén fekvő Rinyaújnép egy apró, zsáktelepülés a horvát határ közelében. A helyben elérhető munkalehetőségek száma alacsony, ezért sokan közfoglalkoztatásból, mezőgazdasági munkákból vagy alkalmi keresetekből élnek. A népesség csökkenése és az elöregedés tovább nehezíti a település helyzetét.

A Sonline.hu felhívta Rinyújnép polgármesterét, aki szerkesztőségünktől értesült a lista létezéséről. Istvánfi Brigitta elmondta, hogy a foglalkoztatás teljesnek mondható a faluban, mert aki munkaképes, mindenki dolgozik náluk. Sokan az önkormányzatnál illetve a babócsai mezőgazdasági zrt.-nél kapnak munkát. A kistelepülésen nemcsak magyarok élnek, vannak svájci, belga és német betelepülők is. Hozzátette: természetesen szegényebbnek számító rétegek is élnek a faluban, néha támogatást kérnek az önkormányzattól, őket foglalkoztatják közmunkaprogramban.  

Az átlagkereset önmagában félrevezető lehet

A KSH friss adatai szerint idén májusban a nettó átlagkereset 535 900 forint volt Magyarországon, a nettó mediánkereset pedig 436 200 forint volt – ez az az összeg, aminél ugyanannyi dolgozó kap többet, mint aki kevesebbet, írta meg a Pénzcentrum.

Ugyanakkor az átlagkereset önmagában félrevezető lehet, hiszen csak korlátozottan mutatja meg a lakosság valós jövedelmi helyzetét. A KSH átlagbér-statisztikái kizárólag a bejelentett, teljes munkaidőben dolgozó alkalmazottak keresetét veszik figyelembe az öt főnél több embert foglalkoztató vállalkozásoknál, valamint a költségvetési intézményeknél.

Kimaradnak belőlük többek között a közfoglalkoztatottak, a részmunkaidősök, a kisebb cégek munkavállalói, az egyéni vállalkozók és más önfoglalkoztatók. Emiatt az átlagkereset rendszerint kedvezőbb képet fest annál, mint amit a magyarok jelentős része a mindennapokban megtapasztal.

Ez különösen a kisebb településeken lehet látványos, ahol néhány magas jövedelmű lakos is jelentős hatással lehet az átlagra.”