szerkeszto 
Sok szó esik a globális nagytőke és a Tisza-kormány kapcsolatáról (Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a Shelltől, Orbán Anita külügyminiszter az LNG-iparból, illetve a Vodafone-tól érkezett). Most, hogy veszélyben Paks I és talán II is, amelyek Magyarország energiafüggetlenségét hivatottak biztosítani, fel kell hívni a figyelmet, hogy az Energiaklub révén a nemzetközi atomenergia-ellenes lobbi foglalta el a magyar kormányban a kulcspozíciókat.
Erről szedtem össze információkat saját kutatások alapján és az AI segítségével. Közreadom.
Tudni kell, hogy az Energiaklubot az Ökotárs alapította. Az Ökotárs születése a rendszerváltás idejére nyúlik vissza. 1991-ben indult az Environmental Partnership program, amelyet amerikai magánalapítványok kezdeményeztek a frissen demokratizálódó közép-európai régióban. A program első három évében annyira sikeres volt, hogy folytatására 1994-ben önálló szervezet jött létre – ez lett az Ökotárs Alapítvány. Hasonló civil szervezetek alakultak Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában, később Romániában, majd Bulgáriában is, együttműködésünk mai napig tart az Environmental Partnership Association (EPA) ernyője alatt. Az éves jelentések szerint az Ökotárs projektjeinek pénzelői többek között az atomenergia-ellenes osztrák Környezetvédelmi Minisztérium, a kanadai nagykövetség, a Honeywell Foundation, a holland nagykövetség, az EU PHARE-programja és a Rockefeller Brothers Fund.
A 2000-es években vált az Ökotárs fő tevékenységévé a teljes civil szektort érintő pályázati programok működtetése, és ez máig meghatározza munkáját. Közülük kiemelkedik a Norvég Civil Támogatási Alap első (2008-11), majd második (2013-17) ciklusa, a Svájci-Magyar Civil és Ösztöndíj Alap (2012-15), majd ezeket követően az EU-s támogatásból megvalósuló Közös Értékeink Program (2022-2026).
2023-ban és 2024-ben Szabad Média Pályázat néven az Ökotárs több körben is pályázatot írt ki a Mérték Médiaelemző Műhellyel közösen a hazai független média támogatására, amit az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetsége forrásainak felhasználásával tudtunk megvalósítani.
Az Energiaklub az Ökotárs inkubátorából került ki, a két szervezet szorosan összefonódik, székhelyük ma is azonos (1056 Budapest, Szerb utca 17-19). 1995-ben alakult meg önálló egyesületként. Célja, mint azt sokévi (1998-2015 között) vezetője Ámon Ada többször is kijelentette, a magyarországi atomenergia megszüntetése, Paks bezárása. Az Energiaklub hevesen támadja Paks II-t is. (ld. https://atombiztos.org/…/agyaglabakon-all-az…/126101/)
Ámon Ada közgazdász, dolgozott számos nemzetközi szervezetnek, köztük 2015 és 2020 között a londoni székhelyű E3G – Third Generation Environmentalism vezető munkatársa, mely a világ ötödik legbefolyásosabb „zöld think-tankje”, de az Európai Parlament Zöld Frakciójának energia-tanácsadója is volt. 2018-ban Karácsony Gergely MSZP–Párbeszéd miniszterelnök-jelölt árnyékkormányában MSZP-s ajánlásra lett környezetvédelmi miniszer. 2019-től Karácsony Gergely főpolgármester klímapolitikai főtanácsadója, 2024-től pedig a Budapesti Klímaügynökség vezetője.
Az Energiaklubot, mint az Ökotársat is, egyebek mellett az atomenergia-ellenes osztrák állam tartja fent. Mint a szervezet 2018-as jelentéséből kiderül, ez már 2003 óta így van. Az Energiaklub több száz millió forintot kapott így az atomenergia ellen lobbizó osztrák sógoroktól. Attól az Ausztriától, amely a Dunára épített vízlépcsőkből rengeteg energiát nyer ki, miközben nálunk nincs semmi a Dunán, ami kompenzálhatná ennek ránk nézve káros hatásait, így a Paks működését veszélyeztető alacsony vízállást, amit részben az osztrák vízlépcsők hordalék-visszatartása okoz medermélyülés formájában.
A mai Tisza-kormányt több szál is fűzi az Energiaklubhoz:
1. Gajdos László – Élő Környezetért Felelős Miniszter szorosan együttműködik az Energiaklubbal. Az országot sújtó aszályhelyzet és a vízhiány kezelése során a minisztérium közvetlenül az Energiaklub klímastratégiai és műholdas hőtérképes adataira (például a határ menti TopHeat projekt megállapításaira) támaszkodva rendelte el a rendkívüli intézkedéseket.
2. Kapitány István – Gazdaságfejlesztési és Energetikai Miniszter ugyan nem volt az Energiaklub belső munkatársa – hiszen a Shell globális alelnökeként futott be nemzetközi karriert –, de tárcavezetőként a gyakorlatban az Energiaklub szakpolitikai programját hajtja végre.
A szélenergia liberalizációja: Miniszteri kinevezése után Kapitány azonnal eltörölte a korábbi szigorú korlátozásokat. 15 év után újra engedélyezte a szélerőművek építését Magyarországon, pontosan az Energiaklub által javasolt 4000 megawattos célszámot célozva meg.
Paks II és a nukleáris irányvonal: Az Energiaklub évtizedes atomkritikus attitűdjével összhangban Kapitány miniszterként azonnali hatállyal felmentette a Paks II. Atomerőmű Zrt. vezetését, és elrendelte a projekt teljes körű szerződéses felülvizsgálatát.
3. Illésné Szécsi Ilona – Energiahatékonysági és Lakásprogram-felelős, közvetlenül az Energiaklub és az Energiaklub (Ámon Ada) által 2011-ben alapított MEHI (Magyar Energiahatékonysági Intézet) projektvezetői székéből érkezett. A Tisza Párt energiapolitikai programjának egyik legfontosabb szociális és infrastrukturális pillérét – a 10 év alatt megvalósuló, évi 100 ezer lakást érintő országos épületszigetelési és felújítási programot – közvetlenül ő dolgozta ki és koordinálja.
4. Bart István – Gazdasági és Energetikai Minisztérium villamosításért és dekarbonizációért felelős helyettes államtitkár. Eredetileg jogász és várostervező, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet társelnöke és hosszú időn át elnökségi tagja volt. Ő volt a fent említett Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) legelső igazgatója. A MEHI non-profit kft-ként azóta is szoros szimbiózisban működik az Energiaklubbal, és a tagságát olyan meghatározó hazai és nemzetközi építőipari, valamint hőszigeteléssel foglalkozó nagyvállalatok adják (mint például a Knauf Insulation vagy a Rockwool), amelyek a piaci oldalról támogatták az alapítást. Bart 2005 és 2011 között az Európai Bizottság Klímapolitikai Főigazgatóságának tisztviselője volt, de dolgozott az amerikai központú Environmental Defense Fund zöld szervezetnek is. Bart István határozottan atomenergia-ellenes álláspontot képvisel, és szakmai pályafutása során, valamint könyveiben és nyilvános megszólalásaiban is rendszeresen kritizálta a paksi beruházásokat, különösen a Paks II projektet. Az atomenergia-párti elemzők és politikai kritikusok élesen bírálják a kinevezését. Sokan aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy egy köztudottan atomellenes, ex-energiaklubos szakértő kapott kulcsszerepet a minisztériumban, ami politikai vitákat szül a kormányzaton belül a Paks II projekt jövőjét illetően.
5. Perger András – Vezető energetikai kormányzati tanácsadó az Energiaklub korábbi energiaprogram-vezetője hivatalos kormányzati tisztséget nem vállalt a kabinetben, de a Tisza-kormány első számú külső szakértőjeként és háttértanácsadójaként működik. Véleménye – miszerint a hálózati energiatárolás és a megújulók fejlesztésével Paks II-re akár egyáltalán nem is lenne szüksége az országnak – alapjaiban határozza meg a jelenlegi kormányzati retorikát és stratégiát.
Az ENSZ fenntarthatósági programja az atomenergiát az energiaszegénység elleni harc és gazdasági növekedés legjobb, karbonmentes, környezetbarát formájaként tartja számon és ajánlja.
Nagyon úgy tűnik, hogy a vízlépcső megfúrása, az olcsó orosz energiáról való leválásunk kikényszerítése után most az egyetlen maradék támaszunktól, a nukleáris erőműtől való megfosztásunk került napirendre. Nem kéne hagyni, hisz az energia az alapja mindennek!
Artner Annamária
About the Author
Nagy István 
