Vészjelzés Baranyából: közel a mélyponthoz a fekete gólyák költése, az aszály már a fészkekben is pusztít

Az áradások elmaradása mindent felborított

A lesújtó számok kapcsán megkerestük Bank Lászlót, a szigetvári madármentő állomást fenntartó Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány elnökét, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Baranya vármegyei csoportjának korábbi vezetőjét.

Mint kiemelte, a probléma fő oka, hogy a fekete gólya főként sekély vizekben – ártéri kiöntésekben, holtágakban, időszakos vízállásokban és csatornákban – szerzi táplálékát, elsősorban kis halakat, békákat és más vízi élőlényeket fogyasztva; idén azonban az aszályos időjárás következtében ezek az élőhelyek nagyrészt kiszáradtak.

–A Duna és a Dráva is nagyon alacsony vízállású, a vízgyűjtőkön sincs megfelelő utánpótlás. Nemcsak a téli csapadék hiányzik, hanem a májustól tartó csapadékszegény időjárás, a szárazság is – mondta a szakember.

A fekete gólyák évek óta egyre kevesebb fiókát tudnak felnevelni 

 Mint Bank László ismertette, a fiókanevelés eredményessége évek óta aggasztó.

– Az utóbbi tíz évből talán egy vagy két év volt elfogadható, a többi elég gyenge. Pedig volt olyan évünk, amikor több mint hetven fióka repült ki Baranyában – fogalmazott. 

Az aggasztó adatok ellenére a szakértő szerint fontos különbséget tenni az állomány és a költési eredmények között. 

• A fekete gólyák hosszú élettartama egyelőre tompítja a rossz szaporodási eredmények hatását. 
• A tapasztalt párok akár 10–15 évig is ugyanarra a költőhelyre térnek vissza, ezért a felnőtt állomány még viszonylag stabil maradhat.

A szakértő kiemelte, egyelőre nem tűnik tragikusnak a helyzet.

– Ha a hosszú adatsorokat nézem, valamelyest csökkent az állomány, de nem látványosan. Baranyában tartósan 15–20 pár fekete gólya él. Még ha a megyében rosszak is a költési eredmények, máshonnan is telepedhetnek át ide gólyák. Tehát egyelőre még nem attól kell félni, hogy a faj eltűnik a vármegyéből. Országos szinten is inkább stagnál a költőpárok száma – szögezte le Bank László.

A megoldás nem a vízelvezetés

Bank szerint, míg az időjárás továbbra is kiszámíthatatlan tényező marad, a természetvédelem egyik kulcskérdése ma már nem az, hogyan vezetjük el a vizet, hanem az, hogyan tartjuk meg:

– A lényeg az, hogy ne vízelvezetést csináljunk, hanem víztározókat építsünk és vízvisszatartást valósítsunk meg. Ha a vegetációs időszakban is marad víz a legfontosabb táplálkozó területeken, az mindenképpen kedvező az élővilág számára.

A fehér gólya rugalmasabb, jobban bírja a rossz éveket

A fehér gólyáknál sem volt kiemelkedő az idei költési szezon, de helyzetük lényegesen jobb, mint a fekete gólyáké. Bank László szerint ennek oka, hogy sokkal változatosabb táplálékot fogyasztanak, alkalmazkodóképesebbek fekete társaiknál.

„Mindenki szereti a gólyákat – csak ne a saját háza előtt” 

A szakember szerint egyre több lakossági panasz érkezik a gólyafészkek miatt: sokan a villanyoszlopról is áthelyeztetnék őket, mert a madarak piszkítják a tetőt vagy a klímát.

– Mindenki szereti a gólyákat, csak ne a háza előtti villanyoszlopon fészkeljenek – jegyezte meg.

Bank László úgy látja, a gólya kedvelt státusza már korántsem magától értetődő, pedig évente csupán négy hónapot töltenek Magyarországon. Bár sokan ma is örülnek a madaraknak, egyre gyakrabban tapasztalnak ellenséges hozzáállást a fecskék és a gólyák fészkei iránt.”